Az alábbi NGM-Ügyfélkapcsolati Információs Irodától kapott elfogadhatatlan választ követte a KKDSZ viszont válasza, mely itt, a linkre kattintva olvasható.
Iktsz. NGM/6625/2015
Tisztelt Földiák András!
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. § (4a) bekezdése a költségvetési szervek működésének racionalizálását szolgálja. A szabályozás célja, hogy a kisebb alkalmazotti létszámmal működő költségvetési szervek gazdasági szervezetének feladatellátása központosításra kerüljön, és a költségvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos feladatok végrehajtására a költségvetési szervnek ne kelljen különálló gazdasági szervezetet létrehoznia, ami hatékonyabbá és költségkímélőbbé teheti a működésüket. A szabályozás megalkotása során egy olyan objektív kritériumrendszert kellett alkotni, amely alapján egyértelműen megállapítható, végrehajtható és ellenőrizhető, hogy az adott költségvetési szerv a gazdálkodási feladatokat önmaga láthatja el vagy azt helyette más költségvetési szerv látja el. E kritériumrendszer kialakítása során több mutatószám (pl. mérlegfőösszeg, kiadási előirányzat, stb.) alkalmazhatósága figyelembevételre került, azonban azok tekintetében az objektivitás nem volt biztosítható. A költségvetési szerv mérlegfőösszege, kiadási előirányzatainak összege nem tükrözi objektíven a költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak volumenét, így nem alkalmas a gazdasági szervettel való rendelkezés megalapozására sem. Az éves átlagos statisztikai létszám ezzel ellentétben egy hosszabb időszakra vetítve megállapított és így állandóbb küszöbérték meghatározását teszi lehetővé. Az éves átlagos statisztikai létszám emellett közvetve kifejezi a költségvetési szerv működésének összetettségét, feladatainak bonyolultságát és kiterjedtségét is. Alacsony alkalmazotti létszám esetén ugyanis feltételezhető, hogy a költségvetési szerv egyszerűbb struktúrában, kevesebb feladattal működik, így a hatályos szabályozás egy objektív, kiszámítható, statikus, a költségvetési szerv működésének összetettségét leíró mutatószám alkalmazásával képes megvalósítani a fenti célt.
Az Áht. 10. § (4a) bekezdése álláspontunk szerint nem hátráltatja, hanem segíti a költségvetési szervek működését, az ugyanis megteremti annak a lehetőségét, hogy a költségvetési szervnek ne kelljen egyes funkcionális jellegű feladatokat ellátnia, és így több erőforrás álljon rendelkezésre az alaptevékenységének ellátásához. Megjegyzem továbbá, hogy a gazdasági szervezet alapvetően technikai jellegű, végrehajtási feladatokat lát, így a gazdasági szervezet hiánya nem érinti a költségvetési szerv gazdasági függetlenségét, önállóságát. A költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatos döntéseket továbbra is a költségvetési szerv vezetője hozza meg, csupán azok végrehajtása történik más költségvetési szervnél, így a költségvetési szerv teljes mértékben képes felelősséget vállalni a költségvetési szerv gazdálkodásáért. Az Áht. nem zárja ki továbbá azt sem, hogy a költségvetési szerv gazdálkodási feladatait ellátó másik költségvetési szerv állományába tartozó személy fizikailag a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervhez kihelyezve működjön, amely az esetlegesen felmerülő adminisztratív nehézségek kiküszöbölését is elősegíti. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ekként is folyamatos és aktuális képet kaphat a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében. Az Áht. 10. § (4a) bekezdése megoldás – álláspontom szerint – alkalmas továbbá annak biztosítására is, hogy a kötelezettségvállalás és a pénzügyi ellenjegyzés tekintetében ugyanazon költségvetési szerven belül (figyelemmel a költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének egymással alá- és fölérendeltségi viszonyára) tekintetében meglévő esetleges összefonódások kizárására is. Szükségesnek tartom ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a megkeresésben jelzett felelősségvállalással összefüggő problémafelvetést nem tartom megalapozottnak. Atekintetben ugyanis, hogy a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerűen valósuljon meg, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek esetében az azzal összefüggő felelősség megosztottan jelenik meg a költségvetési szerv és a számára gazdálkodási feladatokat ellátó másik költségvetési szerv vezetője között, ennek rendjét az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése szerinti munkamegosztási megállapodásban kell a költségvetési szerveknek egymás között rendezniük.
Jelezzük emellett, hogy a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénynek a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VI. 7.) Korm. határozat szerinti közigazgatási egyeztetése lezajlott, így annak részeként nemcsak minden tárcának, hanem az egyeztetésbe bevont alkotmányos szerveknek és önkormányzati képviseleti szerveknek is megvolt a lehetősége arra, hogy a tervezett módosítással összefüggésben jelezze a saját és az irányítása alá tartozó, vagy az általa képviselt költségvetési szervek észrevételeit. Többek között ezen észrevételeknek a hatására került az Áht. 111. § (27) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés megalkotásra, amely a kellő felkészülési idő követelményét szem előtt tartva 2015. március 1-je helyett 2015. április 1-jéig biztosít lehetőséget az Áht. 10. § (4a) bekezdésének való megfelelésre. Tájékozatom továbbá, hogy a gyakorlati tapasztalatok felmérése jelenleg is zajlik, és amennyiben a tárcák jelzése alapján ez szükségesnek mutatkozik, – az alapvető koncepció változatlanul hagyása mellett – az Áht. 10. § (4a) bekezdése is felülvizsgálatra kerül.
Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.
Üdvözlettel
Nemzetgazdasági Minisztérium
Ügyfélkapcsolati Információs Iroda
Tel.: +36 1 795 5010
