A Tisztes Munka Világnapja alkalmából, 2025. október 7-én a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által szervezett rendezvényre kerül sor.
Az esemény, amelynek középpontjában az Európai Unió hamarosan bevezetendő bértranszparencia-irányelve áll, történelmi lehetőséget teremt a nemek közötti bérszakadék csökkentésére Magyarországon. A rendezvényen azt vizsgáljuk, milyen eszközöket ad ez a szabályozás a szakszervezetek kezébe, és milyen jogi, illetve gyakorlati kihívásokkal kell szembenéznünk a közszférában.
Előadók és témáik:
- dr. Csernus Fanni, nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértő (Amnesty International Magyarország): A bértranszparencia szerepe a nemek közötti munkahelyi egyenlőség előmozdításában
- dr. Mélypataki Gábor, egyetemi docens (Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar): A bértranszparencia jogi lehetőségei és korlátai az állami foglalkoztatásban
Időpont: 2025. október 7., kedd, 11:00-13:00
Helyszín: Hotel Benczúr (1068 Budapest, Benczúr u. 35.) Margaréta terem
Képes beszámoló a 2025. október 7-én megtartott SZEF rendezvényről:
A bértranszparenciára vonatkozó irányelvet 2026. júniusáig kellene Magyrországon átültetni a jogszabályokba. Egyelőre még nincs semmilyen szövegszerű információ arra vonatkozóan, hogy az irányelben lefektetett szándék hogyan, és miként fog átkerülni a magyar jogalkotáson keresztül a mindennapi gyakorlatba.
A nők és férfiak közötti bérkülönbség Magyarországon meglehetősen magas, 17,8 %, míg az EU-s átlag 12%.
A legnagyobb probléma, hogy sajnos Magyarországon még az is kérdéses, hogy felismerjük-e ennek az igazságtalanságát, vagy teljesen természetesnek vesszük az ekkora és indokolatlan bérkülönbséget.
A probléma elfedésére kommunikációs szinten könnyen lehet egyedi esetekkel példálózni, hogy hiszen vannak konkrétan megnevezhető, akár még közismert nők is, akik kimagasló keresettel bírnak, és ezekkel az egyedi példákkal könnyű magán az általános problámán átlépni.
A bértranszparenciára vonatkozó irányelv átültetése önmagában nem oldja meg a problémát, de az első és legfontosabb lépés ahhoz, hogy elinduljunk a bérszakadék csökkentésére.
A közszférában szintén közhelyes, általános és meglehetősen hibás nézet, hogy bértáblák vannak, bérkategóriák vannak ezért ott „szó sincs” a nők és férfiak közötti bérkülönbségről. Az adatok pont az ellenkezőjét mutatják.
Oly annyira, hogy Magyarország egyedülálló abban, hogy a közszférában még magasabb is a nők és férfiak bére között a különbség, mint a versenyszférában.
Igaz ugyan, hogy papíron nincs nemi alapú megkülönböztetés, de a bérszakadék nyomon követhető abban is, hogy akár egy olyan ágazatban is ahol többségében nők dolgoznak, a magasabb pozícióban már annak ellenére többségben lesznek férfiak, hogy az összes dolgozó arányában ők vannak kevesebben.
A mostani konferencia elsődleges célja az volt, hogy az érdekképviseleteket, nevezetesen a szakszervezeteket segítség abban, hogy hogyan tudnak felkészülni az irányelv bevezetése előtt is ahhoz, hogy már most az irányelv átültetése folyamata alatt is, és a bevezetése után is minél hatékonyabban tudjanak fellépni a bérszakadék ellen.
2024-ben a magyar statisztikai adatok alapján olyan nagy volt a bérszakadék, hogy november 15-étől év végéig a nők átlagban „ingyen” dolgoztak. Az ügynevezett gender pay gap day, tehát az a nap, amikortól a nők „ingyen” dolgoznak, az adatok alapján évente változik.
Természetesen van olyan munkakör, olyan indokolt eset, amikor ez a bérkülönbség jogos. Például, egy munkakörhöz tartozhatnak olyan részfeladatok, amihez rendkivül nagy testi erő szükséges, ez indokoltá teheti a megkülönböztetést, azaz a bérezésben is megjelenő, nők férfiak közötti megkülönböztetést.
Viszont a társadalmi gondolkozás egyoldalú voltát mutatja az, hogy az olyan szakmákban sem jár ez a „bérkompenzáció” kölcsönösséggel, ahol kimondottan hivakoznak a nők magasabb „empatikus” kézségére, és éppen ezért gyakrabban alkalmaznak nőket. Ott sem kerül szóba, hogy megfizessék azt a „testi” képességt, nevezetesen az empátiát, ami az adott munka elvégzéséhez egyébként többletképességént megjelenik.
