Mit tehet a munkavállaló, ha a szakszervezeti tagság miatt hátrány éri? A munka törvénykönyve – nemzetközi egyezményekkel összhangban – biztosítja a munkavállalók számára a szakszervezeti szervezkedés szabadságát. De mit lehet tenni, ha a munkáltatót nem hatják meg a hangzatos törvényi deklarációk – a kérdésekre a munkajog.hu oldalán válaszol dr. Kártyás Gábor munkajogász.
Jogsértés esetén a munkavállaló az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhat (www.egyenlobanasmod.hu), amely kimondottan diszkriminációs ügyeket vizsgál ki, hatósági eljárásban. Jogsértés megállapítása esetén a hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét, és bírságot szabhat ki. A bírság összege 50.000 forinttól 6.000.000 forintig terjedhet. Az eljárásban a szakszervezet – meghatalmazás alapján – közreműködhet a munkavállaló képviselőjeként, közvetlenül meg nem határozható sértetti kör esetén pedig maga is megindíthatja az eljárást.
A közigazgatási bírságnál súlyosabb büntetés is társul ahhoz, ha a munkáltató megsérti az egyenlő bánásmód követelményét. Az államháztartási szabályok szerint ugyanis két évig nem kaphat költségvetési támogatást az a munkáltató, akit diszkrimináció miatt az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogerősen megbírságolt, feltéve, hogy a jogsértésre két éven belül azonos telephelyen ismételten került sor. Az állami támogatásokból való kizárás akár több száz millió forintos veszteséget is okozhat a munkáltatónak, ezért nem érdemes megkockáztatni, hogy a sértett bejelentése révén a hatóság ilyen jogsértést állapítson meg.
A közigazgatási eljárásban kiszabható szankciók még nem kompenzálják a munkavállaló személyes sérelmeit. A vagyoni és nem vagyoni károk megtérítése csak munkaügyi – diszkriminációs ügyekben akár polgári – bíróság előtt kérhető, peres eljárásban.
Persze, ha a szakszervezeti tagoknak ezeket a jogorvoslati eszközöket kell igénybe venni, az a munkaügyi kapcsolatok igen rossz állapotára utal. A munkaügyi kapcsolatok célja ezzel szemben a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés, amelyről nehéz beszélni akkor, ha a munkáltatót csak milliós bírságokkal lehet rászorítani a szakszervezeti szervezkedés tiszteletben tartására.
Forrás: munkajog.hu
