Az ENSZ Munkaügyi Szervezete (ILO), Előírások Alkalmazásával Foglalkozó Bizottsága (CAS) aggodalmát fejezte ki a magyarországi szakszervezeti jogok érvényesülésével kapcsolatban és intézkedésre és tájékoztatásra szólította fel a magyar kormányt.
A SZEF és egyes tagszervezetei, továbbá más szakszervezeti konföderációk többéves kitartó munkájának eredményeként az ILO ismételten elmarasztalta, “szégyenpadra ültette” a magyar kormányt a munkavállalói jogok súlyos és rendszerszintű megsértése miatt.
Az ILO most konkrét intézkedéseket és 2025. szeptember 1-jéig részletes beszámolót vár a kormánytól.
Ugyanebben az évben a SZEF, szakszervezetünk, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) ügyében fordult az ILO-hoz, a közgyűjteményi dolgozóknak a Munka törvénykönyve alá történt 2020. évi kiszervezése miatt.
A 2022.évi ILO konferencia már megszólította Magyarország Kormányát a szervezkedési jogok és a kollektív jogok kapcsán, amelyben a SZEF és a MASZSZ közös fellépése ellenére sem tett lépéseket a jogalkotó.
A SZEF, tagszervezetének, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérésére, az ILO-hoz fordult, mivel álláspontjuk szerint a kormány a még elégséges szolgáltatás mértékét egyoldalúan, a szakszervezetekkel való érdemi egyeztetés nélkül határozta meg, ezzel ellehetetlenítve a sztrájkot mint érdekérvényesítő eszközt.
2025. június 9-én az ILO 113. kongresszusa Előírások Alkalmazásával Foglalkozó Bizottsága – melynek feladata a tagországok által ratifikált ILO egyezményekkel ellentétes, kirívó intézkedések vizsgálata – a genfi kongresszus keretében tartott ülésén tárgyalta a magyar ügyeket. Ez a kongresszusi állandó ILO bizottság, ahogyan az ILO minden testülete, tripartit felépítésű, azaz munkavállalói, munkáltatói és kormányzati küldöttek alkotják, biztosítva ezzel az érdekelt felek széles körű képviseletét.
A Bizottság a Szakszervezeti Szabadság és a Szervezkedési Jog Védelméről szóló, 1948. évi 87. számú egyezmény kapcsán vizsgálódott, amelyet Magyarország már 1957-ben ratifikált, ezzel is kifejezve elkötelezettségét a benne foglalt elvek iránt. A felmerült problémák súlyosságát jelzi, hogy a magyar ügyek az úgynevezett “rövid listára” kerültek, amelyekkel kiemelten foglalkozott a bizottság. A rövid listán a leggyakrabban nem demokratikus berendezkedésű dél-amerikai vagy afrikai államok szerepelnek, persze ritkábban, de rákerülnek a listára európai országok ügyei is. A rövid listán két éve is szerepelt magyar probléma, akkor többek között a kulturális szektor dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyának érdemi társadalmi párbeszéd nélküli elvétele miatt.
A testület aggodalommal állapította meg, hogy mind jogi, mind gyakorlati szinten korlátozások érvényesülnek a munkavállalói és munkaadói szervezetek igazgatási és tevékenységi joga, valamint tagjaik érdekeinek előmozdítása és védelme tekintetében, ami ellentétes az egyezménnyel. Az ILO kiemelten foglalkozott a szakszervezetek alapításának adminisztratív nehézségeivel, a sztrájkjoggal kapcsolatos, túlzott mértékű „elégséges szolgáltatás” követelményével, valamint a közszférában a tagdíjak munkáltató általi levonásának tilalmával.
A Bizottság sürgette a magyar kormányt, hogy a szociális partnerekkel konzultálva tegyen intézkedéseket annak garantálására, hogy a Munka Törvénykönyvének (2012. évi I. törvény) egyes intézkedései ne akadályozzák vagy sértsék az egyezményben foglalt alapvető jogokat, beleértve a munkavállalói szervezetek azon jogát, hogy megvédjék tagjaik foglalkozási érdekeit.
Továbbá, kezdeményezzen konzultációkat a reprezentatív munkavállalói és munkaadói szervezetekkel, hogy felmérjék a bejegyzési követelmények egyszerűsítésének szükségességét jogi és gyakorlati szinten. Különös figyelmet kell fordítani az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényre (Civil tv.), valamint a székhelyekre vonatkozó előírásokra. Végül, a szociális partnerekkel konzultálva oldja meg a bejegyzés gyakorlati akadályait, és szolgáltasson adatokat a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozóan: a bejegyzett szervezetek számáról, a megtagadott vagy késleltetett bejegyzések számáról, a megtagadás indokainak részletezésével.
A Bizottság végül felhívta a magyar kormányt, hogy a javasolt feladatok végrehajtása után ismertesse a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumán belül a szakszervezeti tagdíjak levonásáról szóló egyeztetések eredményét.
A Bizottság felkérte a magyar kormányzatot, hogy 2025. szeptember 1-jéig tájékoztassa az ILO Szakértői Bizottságot a fenti ajánlások végrehajtása terén elért előrehaladásról.
Bár az ILO ajánlásai jogilag nem kikényszeríthetők, rendkívüli politikai és erkölcsi nyomást helyeznek a kormányra. Konföderációnk, a SZEF élni fog ezzel a nemzetközi megerősítéssel, és minden lehetséges fórumon követelni fogja a kormánytól az ajánlások végrehajtását a megadott szeptember 1-jei határidőig.
Az összefoglalót készítette Véber János, a Nemzeti ILO Tanácsban a SZEF delegáltja, a KKDSZ alelnöke
