A munkabalesetek áldozataira emlékeztünk:
2024-ben 75 áldozatot követelt a nem megfelelő munkabiztonság Magyarországon
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) is képviseltette magát a Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából április 28-án a csepeli emlékműnél tartott koszorúzáson. A szervezetet Véber János alelnök képviselte. Magyarország 2003 óta emlékezik meg a munkabalesetek áldozatairól ezen a napon, amelyet 2012-ben nyilvánították hivatalosan emléknappá.
A megemlékezésen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert is beszédet mondott, különös hangsúlyt fektetve arra a riasztó tényre, hogy 2024-ben 75-en vesztették életüket munkahelyi balesetben. Ez a szám jelentős, aggasztó növekedést mutat a korábbi évek adataihoz képest, miközben a munkabalesetek száma összességében csökkent (de még így is 20 ezer feletti az esetszám). A szakszervezetek szerint ez a tragikus tendencia rávilágít a munkaügyi ellenőrzés elégtelenségére és nem kellő hatékonyságára. A 2024-2025-ös években bevezetett egyes munkavédelmi jogszabályi változások, mint például a bizonyos munkakörökben a kötelező munkavédelmi oktatást felváltó írásos tájékoztatás és a mindenkire kiterjedő kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatok megszüntetése, tovább súlyosbíthatják a helyzetet, ami ellen a szakszervezetek határozottan tiltakoztak.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) delegációja, Szatmári Lajos alelnök és Szabóné Würth Boglárka, az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) tagja, koszorút helyezett el az áldozatok emlékére. A rendezvényen felszólalt Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkavédelemért felelős főosztályvezetője is.
Az emléknap legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi biztonságra és a balesetek, különösen a halálos kimenetelűek megelőzésének kiemelkedő fontosságára.
Bár a KKDSZ munkavállalói biztonságosnak mondható munkahelyeken dolgoznak, ennek ellenére sajnos előfordul, hogy a mi tagjaink is munkabalesetet szenvednek. A hagyományos emléknapon a KKDSZ mind szolidaritásból, mind pedig azért vesz részt, hogy felhívja a figyelmet a kulturális terület munkabiztonságának fontosságára is.
Szatmári Lajos és Würt Boglárka
Mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére!
Mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére! Bérben az igazság? A Múzeumok éjszakája jó alkalom arra, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ)
KKDSZ-siker: üzemi balesetnek ismerte el a hatóság a tömeges múzeumi koronavírus-fertőzést!
Budapest Főváros Kormányhivatala, mint munkavédelmi hatóság foglalkozási megbetegedésként, azaz üzemi balesetként ismerte el egy fővárosi múzeumban történt tömeges koronavírus-fertőzést. Még 2022-ben tartottak konferenciát a múzeumban,
A KKDSZ alelnöke felszólalása az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO genfi kongresszusán
Genfben, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO 113. kongresszusán Véber János, a Nemzeti ILO Tanácsban a SZEF delegáltja, a KKDSZ alelnöke szólalt fel a magyar
Kiálltunk magunkért, Budapestért, a kiszámítható jövőért! A 10 perces akcióink képes összefoglalója
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) négy fővárosi fenntartású intézményben van alapszervezete, mind a négy intézményben csatlakoztak a mai 10 perces figyelemhívó akcióhoz tagjaink,
Ma KKDSZ flashmobok a 10 perces leállás alatt
A KKDSZ négy, fővárosi fenntartású intézményének tagsága döntött arról, hogy a mai napon a BKV 10 perces leállása alatt a Fővárossal való szolidaritás kifejezésére flashmobos
A KKDSZ tagjai is különböző szolidaritási flashmob akciókat szerveznek fővárosi fenntartású kulturális intézményekben a BKV 10 perces pénteki leállása idejére
A látogatók ne lepődjenek meg, ha a BKV pénteki 10 perces leállása alatt a fővárosi fenntartású kulturális intézményekben, vagy az intézmények kapujában flashmobot (demonstrációt) látnak
