Az előre meghírdetett témában és időpontban 2018. május 31-én ülésezett a KKDSZ Országos Tanácsa a KKDSZ székhelyén.
Az OT ülésen harmincnyolc KKDSZ tisztségviselő összesen hat napirendi pontot tárgyalt, melyből kettő határozathozatalt is igényelt. Az egyik határozat a bérkérdést érintette.
A KKDSZ Országos Tanácsa megvitatta, részben módosította, és ezt követően elfogadta a szakszervezeti bérharc sikere érdekében a KKDSZ elnöksége által előzetesen összeállított ötpontos KKDSZ bérstratégiát a 2018. évre.
A harmincnégy „igen” szavazattal elfogadott KKDSZ 2018. évi bérstratégia alapján a KKDSZ elnöke, Csóti Csaba írásban megkeresi a kultúráért felelős új államtitkárt, Fekete Pétert.
Elnök úr a KKDSZ 2018. évi bérstratégiáján alapuló kapcsolatfelvételről valamennyi tagunkat külön hírlevélben tájékoztatni fogja.
A KKDSZ bérstratégiájának elfogadása mellett a másik OT határozat arról szólt, hogy a KKDSZ a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz kapcsolódva idén is fellép valamilyen KKDSZ akcióval. A június 23-i KKDSZ akciót az OT tagok egyhangúlag támogatták.
Azt, hogy az egyes munkahelyek KKDSZ alapszervezetei helyben csatlakoznak-e, és ha igen, akkor mivel, azt az egyes alapszervezetek maguk döntik el. Amennyiben ezen helyi akciókhoz szükség van a KKDSZ központból bármilyen információra, vagy bármilyen segítségre azt a titkárok június 8-ig tudják jelezni az irodának.
A határozathozatalt nem igénylő pontok közül az első a beiskolázási segélyt érintette.
Csóti Csaba KKDSZ elnök örömmel jelentette be, hogy az idén az iskolás gyermekek után járó beiskolázási segély mínium 4000 forintra emelkedik, sőt valószínű, hogy a KKDSZ ki tudja gazdálkodni a gyermekenként járó 5000 forintot is úgy, hogy emellett továbbra is változatlanul igényelni lehet majd a pár éve bevezetett un. rendkívüli beiskolázási segélyt is az alacsony jövedelműeknek.
Külön napirendi pont volt a SZEF bérkövetelésének és az OKÉT az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács működésének bemutatása. Papp Katalin KKDSZ alelnök, aki a KKDSZ rézéről a SZEF ügyvivője is, folyamatosan részt vesz az OKÉT munkájában.
Az OKÉT szerepe azért fontos, mert a központi bérintézkedések – adott esetben az általános béremelés – csak az OKÉT megállapodások keretén belül tudnak megszületni. Az OKÉT működése meglehetősen bonyolult, de ezen a szinten, itt még elvileg működik az un. tripartit rendszer, azaz résztvevő benne a kormány, az önkormányzatok és a munkavállalók képviseletében a szakszervezeti konföderációk, így a SZEF is. Papp Katalin elmondta, hogy ő személy szerint erőteljesen képviseli a kulturális terület érdekeit, de tudni kell, hogy az OKÉT üléseket megelőzően a munkavállalókat képviselő szakszervezetek csak azt vihetnek OKÉT elé, amiben maguk a konföderációk előzetesen megegyeztek. A közalkalmazotti bértábla ügye is ilyen.
Csóti Csaba ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a sajtóból hallható diplomás minimálbér fogalmával egyelőre az a baj, hogy ez egy kiragadott fogalom, ennek bevezetését nem előzte még meg OKÉT döntés. Csak az egész közalkalmazotti bértáblát érintő koncepciót lehet sikerre vinni.
Az egyébként is aktív OT tagokat a legtöbb vitára, a legtöbb hozzászólásra a KKDSZ közösségszervező és aktivitási képességéről szóló napirendi pont késztetette.
A többi között szóba került, hogy érdemes lenne átbeszélni, hogy hogyan lehet végig vinni helyi eredményes akciót az ötlettől a megvalósulásig. Példaként a tavaszi pécsi helyi akció, zalaegerszegi KKDSZ akciói kerültek szóba.
Az egyik országos intézmény alapszervezeti titkára elmondta, hogy az intézményben nagy a felháborodás a kialakult bérfeszültség miatt, és beszámolt arról is, hogy részükről eléggé magas a kezdeményezőkészség, és az ő álláspontjuk szerint a sikeres fellépéshez egy egységes közösséget kell alkotni.
Volt, aki arról számolt be, hogy egy korábbi aktivitás-felmérésen a kollégái meglehetősen radikálisnak bizonyultak. A helyi bérharcnak eredménye is lett.
A KKDSZ tisztségviselőknek tervezett őszi kétnapos Országos Tanács ülés képzési tematikája – a korábbi ígéreteknek megfelelően – az alapszervezeti gazdálkodást mindenképp érinteni fogja. A képzési tematika bővült az OT tagok helybeli javaslata alapján egy-egy esettanulmányt feldolgozásával, és annak a megvizsgálásával, hogy milyen jogosultsággal rendelkezik az alapszervezeti titkár, szakszervezet képviselő.
Az ülésen elhangzott képzési témajavaslatokat is, és a továbbiakban beérkezőket is a KKDSZ beilleszti az őszi Országos Tanács ülés képzési programjába.
A KKDSZ legutóbbi kongresszusáról egy rövid beszámoló bekerült a KEMLIB-be is, köszönhetően a stábnak, köztük Szilassi Andrea KKDSZ tagnak, aki a kiadvány felelős szerkesztője. Az alábbi linken olvasható a teljes kiadvány.
http://www.jamk.hu//letoltesek/files/Kemlib-2018-03-04.pdf
Az OT-ről a beszámolót összeállította: Dobrovits Orsolya