Nemzetközi kapcsolataink

Nem vagyunk egyedül: Szakszervezetünk, a KKDSZ aktívan részt vesz a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. Szakszervezetünk tagjaiként egy nagy nemzetközi munkavállalói közösség tagjai vagyunk

A KKDSZ az 1990-es évek óta tagja az egyik legjelentősebb európai, a közszolgálatban és a közszolgáltatásban dolgozókat képviselő szakszervezeti szövetségnek, az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetségnek, az EPSU-nak.

A brüsszeli központú EPSU Európa-szerte 8 millió munkavállalót képvisel az európai uniós intézményeknél: egészségügyi, szociális és közigazgatási dolgozókat, rendőröket, katonákat az energetikai szektor munkavállalóit és számtalan más ágazatot tömörítő szakszervezeteket. Az EPSU nemcsak európai szinten, hanem képzéseivel, kampányaival nemzetközi ifjúsági tagozatával segíti a tag nemzeti szakszervezeteket.

Az EPSU többször támogatta a KKDSZ-t szolidaritási akciókkal, rendezvények, képzések finanszírozásával. 2015-ben Visegrádon nemzetközi szakszervezeti kongresszust szervezhettünk támogatásukkal. Az EPSU támogatta a KKDSZ béremelés ügyében indított akcióit. A KKDSZ vezetése rendszeresen részt vesz az EPSU regionális találkozóin, amelynek célja a regionális együttműködések előmozdítása.

Az EPSU szakterületek szerinti illetékes bizottságában a Nemzeti és európai államigazgatási terület állandó bizottságában a KKDSZ elnöke, Dobrovits Orsolya képviseli szervezetünket. A bizottság évente kétszer ülésezik, ősszel és tavasszal a tagszervezeti országok képviselői megvitatják, hogy hogyan áll egy-egy nemzetközi szakszervezeti kezdeményezés, kampány, megállapodás, illetve a résztvevők adott téma esetben közös álláspontot alakítanak ki.

A KKDSZ egyik alapítótagja volt a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának, a hazai közszféra szakszervezeteit tömörítő konföderációnak, a SZEF-nek. A SZEF képviseli a közszféra szervezeteit az Európai Szakszervezeti Szövetségben, az ETUC-ban. Az ETUC ernyőszervezet, amelynek tagjai európai szakszervezeti konföderációk, így a SZEF is. (Maga az EPSU is részt vesz tagként az ETUC munkájában.) Az ETUC az Európai Unió fontos szociális partnere. Az EUs intézmények, az Európai Bizottság és az Európai Parlament rendszeresen egyeztetnek az ETUC vezetőivel az európai munkavállalókat érintő kérdésekben. Az ETUC-nak nagy szerepe volt a szociális jogok európai pillére megalkotásában, továbbá a nemrég elfogadott minimálbér irányelv kidolgozásában. Emellett a legkülönbözőbb témákban: így a nemek közötti egyenlőtlenség elleni küzdelemben, a fenntartható fejlődés és a digitális átállás ügyében tesz állásfoglalásokat a testület, szervez kampányokat. Az ETUC nemzetközi részvételű állandó bizottságokat tart fenn az egyes témák megvitatására, kidolgozására. A Munkaügyi, munkaerőpiaci és mobilitási Bizottságban Véber János, a KKDSZ alelnöke képviseli a SZEF-et és a magyar szakszervezeti konföderációkat (a bizottsági helyek fel vannak osztva a magyar konföderációk között: van olyan bizottság, ahová a LIGA, van ahová a MASZSZ és más konföderációk delegálnak tagokat.)

Az ETUC legfőbb döntéshozó szerve két közgyűlés között a Végrehajtó Bizottság: a következő, májusban esedékes ETUC kongresszusig a VB-ben szintén Véber János képviseli a SZEF-et a SZEF illetékes alelnöke távollétében.

Az EPSU és az ETUC közös levélben állt ki a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűntetése ellen és támogatták kezdeményezésünket, amelyben az ügyben az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez, az ILO-hoz fordultunk.

Nemzetközi hírek, aktualitások

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről

Brüsszel, 2023. március 30-31.

Jelölések és előterjesztések a 2023. évi berlini tisztújító ETUC kongresszusra; Főtitkári beszámoló: francia szakszervezeti tiltakozás a nyugdíjkorhatár-emelés ellen, súlyos kormányzati intézkedések több országban a szakszervezetekkel és vezetőikkel szemben (Belorusszia és Tunézia); az ETUC követeli az európai gazdasági kormányzásban a szociális szempontok érvényre juttatását; az európai üzemi tanács irányelv módosítása; minőségi gyakornoki álláshelyek kialakítása; az európai energia szektor megújítása;  a szűkülő európai munkaerőpiac következményei

Az ETUC Végrehajtó Bizottsága ebben az összetételben utolsó, tisztújítás előtti ülését március 30-31-én tartotta Brüsszelben. Az ETUC-nak közel két évtizedig helyet biztosító nemzetközi szakszervezeti székház tartós lízingbe adása miatt az ülésre ismét a Brüsszel EU-s negyedében található Európai Gazdasági és Szociális Bizottság székhelyén került sor.

A napirendnek és a szokásoknak megfelelően a Bizottság elfogadta az ETUC vezető testületei (végrehajtó és irányító bizottság) decemberi ülései emlékeztetőit, majd a tagszervezetek ajánlásai alapján e testületek időközi személyi változásait.

Ezt követően Esther Lynch, az ETUC főtitkára tartotta meg főtitkári beszámolóját. Szólt a francia szakszervezetek Macron elnök nyugdíjkorhatár-emelést jelentő reformja elleni tiltakozóakcióiról, amelyet az ETUC támogat. Beszámolt arról, hogy az ETUC vezetői Tunéziába látogattak, hogy tiltakozzanak a kormányzat szakszervezetek elleni brutális fellépése miatt. A hatóságok őt és több vezetőtársát kiutasították, ami elfogadhatatlan. Az ETUC és a világszervezet, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség is tiltakozik a belorusz szakszervezeti vezetők letartóztatása és bebörtönzése ellen. Beszámolt a brit egészségügyi dolgozók sztrájkjogának korlátozásáról is. Üdvözölte az ukrán szakszervezeti szövetség megjelent képviselőjét. Elmondta, hogy az ETUC aggódalommal figyeli az ukrán szakszervezetek és a munkavállalók jogainak ukrán kormány általi korlátozását. Hangsúlyozta, hogy e VB ülés legfontosabb feladata a berlini kongresszus előkészítése.

A VB ezt követően részletesen megtárgyalta a kongresszus elé kerülő dokumentumok tervezeteit. Elsőként az ETUC kongresszus által megválasztandó vezető tisztségviselőkre vonatkozó javaslatokat. A jelöléseket 2022 őszén tették az ETUC tagszervezetei, ezt követően az ETUC főtitkára részletes egyeztetéseket folytatott a jelöltekkel és a jelölő szervezetekkel. Az így kialakított végleges listát elfogadták mind a jelöltek, mind a legfontosabb jelölő szervezetek. Az alelnöki és főtitkár-helyettesi, konföderációs titkári pozíciókra jelöléseknél figyelembe vettek régiós és nemek közti egyenlőségi szempontokat is. Esther Lynch főtitkár a következő jelölteket javasolta támogatásra a VB-nek:

Az ETUC titkársága vezetőire jelöltek (főállású tisztségviselők):

Főtitkárhelyettesek: Isabelle Schömann (DGB – Németország); Claes-Mikael Stahl (LO-S – Svédország)         Konföderációs titkárok: Tea Jarc (ZSSS – Szlovénia); Giulio Romani (CISL – Olaszország), Ludovic Voet (CSC – Belgium).

Elnökségi tag jelöltek: (társadalmi pozíciók):

Elnökjelölt: Wolfgang Katzian (ÖGB – Austria); alelnökök: Pepe Álvarez (UGT – Spanyolország), Cedanka Andric (Nezavisnost – Szerbia), Petra Bolster-Damen (FNV – Hollandia), Jarkko Eloranta (SAK – Finnország); Inga Ruginienė (LPSK – Litvánia), Josef Středula (CMKOS – Csehország); Luc Triangle (industriAll – ETUFs).

Az előzetesen egyeztett személyi javaslatot a VB nagy többséggel elfogadta és támogatásra ajánlotta a kongresszusnak, amely a jelöltekről titkos szavazással fog majd dönteni.

Ezt követően a kongresszus által megtárgyalandó dokumentumokat tárgyalta meg és fogadta el a VB. Elsőként az ETUC következő négyéves időszakának akciótervét. Itt néhány pont esetében élénk vita bontakozott ki. Ilyen volt a transznacionális vállalatok esetében országhatárokon átívelő kollektív szerződések megkötésének kérdése. A német és a francia szakszervezetek ez ellen tiltakoztak, mivel a kollektív kötést erős nemzeti hatáskörként értelmezik. Annak érdekében, hogy ebben az ügyben konszenzusos megoldás szülessen, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöke, Wolfgang Katzian, az ETUC elnökjelöltje Bécsbe invitálta a kérdésben érdekelt szervezeteket. Végül a VB-t követően, április 12-én a bécsi megbeszélésen kompromisszumos javaslat született: alapvetően a nemzeti szintű kollektív szerződéseket támogatna az ETUC, de olyan EU szabályozással ami lehetővé teszi ezek több országon belüli alkalmazását.

Szintén vita tárgyát képezte az ETUC munkabizottságainak működtetése: többen javasolták, hogy a bizottságok hibrid módon ülésezzenek (a COVID19 világjárvány legsúlyosabb időszakaiban online működtek a testületek, de 2022-től visszatértek a kizárólagos jelenléti ülésekhez).

A VB megtárgyalta és elfogadta továbbá a kongresszus napirendjének, a szavazás rendjének és más munkadokumentumoknak a tervezetét, majd a Berlinben kiadandó nyilatkozatot is. Az ETUC mind az akciótervben mind a nyilatkozatban felhívja mind az EU, mind a nemzeti kormányok figyelmét az érdemi társadalmi párbeszédre. Az ETUC elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót és szorgalmazza a konfliktus békés lezárását, Ukrajna területi integritása megőrzése mellett.

A kongresszusi dokumentumok megtárgyalása után a VB további állásfoglalásokat fogadott el, amelyeket az ETUC vezető tisztségviselői és munkabizottságai készítettek elő és fogadtak el. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

Az európai, transznacionális vállalatoknál működő üzemi tanácsokkal kapcsolatos európai uniós irányelv módosítását szakszervezeti javaslatra kezdeményezte az Európai Bizottságnál az Európai Parlament. Cél a szakszervezeti részvétel erősítése, a tanácsok jogainak megerősítése, és az, hogy az ilyen tanácsok munkájának akadályozó cégeket szankcionálhassa az EU. Az irányelv végleges módosításának további lépéseinek ütemtervét fogadta el a VB, amelyhez további egyeztetések szükségesek.

A VB megtárgyalta és elfogadta azt a kezdeményezést, amelynek célja a gyakornokként foglalkoztatott munkavállalók helyzetének javítása. Európa-szerte gyakori, hogy a gyakornokok fizetetlenül, vagy méltatlanul alacsony munkabérekért dolgoznak, rossz munkakörülmények között. Az ETUC szorgalmazza a helyzet javítását.

A testület megtárgyalta és elfogadta az ETUC javasolt határozott álláspontját az EU legújabb gazdasági kormányzással kapcsolatos intézkedéseivel kapcsolatban. Noha a 2022. évi EUs csúcstalálkozókon az Unió erősítette gazdasági együttműködését és a gazdasági válság elleni intézkedéseket tett, az ETUC hiányolja a megélhetési válság közepette ebből a szociális elemet.  

A VB támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az ETUC reagál arra a magasszintű munkacsoporti EU jelentésre, amely a Szociális Jogok Európai Pillére megvalósulását és jövőjét vizsgálta meg. Az ETUC noha egyetért a jelentés sok pontjával, szorgalmazza az európai tagországok szociális célú közkiadásainak növelését.

Az európai elektromos energiapiaccal kapcsolatos állásfoglalásban az ETUC hangsúlyozza, hogy, ahogyan az orosz-ukrán háború miatti energiaválság is megmutatta, hiba volt sok országban az energiaszektor privatizációja. A lakossági energiaárak esetében tekintettel kell lenni a fizetőképes keresletre.

Szintén foglalkozott a VB a szűkülő európai munkaerőpiaccal. A digitális és a zöldátállás, az Európán belüli mobilitás miatt az európai munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerőfelesleg: az új, informatikai és más képességeket igénylő szakmákban, továbbá a közszféra sok ágazatában (egészségügy, szociális ágazat, oktatás) jelentős munkaerőhiány tapasztalható, míg a modernizáció miatt sok munkahely átalakul, vagy meg fog szűnni. Ebben a helyzetben megfelelő oktatásra és szakképzésre, átképzésre van szüksége. Az ETUC-nak szorgalmaznia kell a közkiadások növelését: az egészségügy, oktatás, kultúra és a szociális ellátórendszer fejlesztését. Meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet. Fontos a több EU tagországban működő cégek kihelyezett dolgozói helyzetének javítása, a velük kapcsolatos szabályozások munkavállaló-baráttá tétele.

Az ülés végén Esther Lynch megköszönte ezen összetételű VB munkáját, elmondta, hogy a testület megújítására a berlini kongresszuson kerül sor.

Készítette:

Véber János, az ETUC  Végrehajtó Bizottságában a SZEF delegáltja

a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete alelnöke

A KKDSZ szolidaritási nyilatkozata az angol közszolgálati dolgozók sztrájkjogának védelmében

Az Egyesült Királyság kormánya tovább akarja csorbítani a köszolgálati dolgozók sztrájkjogot. A KKDSZ levélben fejezi ki szolidaritását az érintett szakszervezeteknek.

Február 1 – szolidaritás TUC

A munkaerő szabad áramlásának „árnyoldalai”: leszakadó peremterületek, mit tehet az Európai Unió, mit a szakszervezetek?; mobilitás az európai szűkülő munkaerőpiacon: lehetőségek és veszélyek; az EU tervei fogyatékkal élők munkaerőpiaci helyzetének javítására; a nemrégiben létrehozott Európai Munkaügyi Hatósággal kapcsolatos fejlemények

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Munkaügyi, Munkaerőpiaci és Mobilitási Állandó Bizottsága üléséről

(Brüsszel, 2023. február 17.)

A Bizottság 2023. évi első ülését személyes jelenléti formában tartotta. A délelőtti ülésszak első részének fő témája a kiküldött napirendnek megfelelően az európai munkaerőpiaci mobilitás volt. Az Európai Bizottság képviseletében Benoît Nadler, az Európai Bizottság Régiós Igazgatósága főosztályvezető-helyettese ismertette az EU európai tehetséggondozási programját. A munkaerő szabad áramlása miatt az EU-n belül és egyes tagországok között és az országok régiói között is nagyon jelentős különbségek alakultak ki a munkaerőpiacon. A fejlett régiókban elérhető jobb bérek és a munkakörülmények miatt nagyon sok jól képzett, fiatal tehetséges munkavállaló hagyja el a leszakadó peremterületeket. Ennek következtében az amúgy is hátrányosabb helyzetű területeken „tehetséggondozási csapdahelyzet” alakul ki. A jól képzett munkavállalók távozása miatt a magasan kvalifikált munkaerőt igénylő vállalkozások nem tudnak hatékonyan működni. Az átlagéletkor nagyon megnövekszik, emellett sem az oktatásra, sem más közszolgáltatásokra nincs elegendő erőforrás, így a tehetséges fiatalok sem kaphatnak megfelelő oktatást, képzést, így sokszor szüleik már a jobb iskoláztatás miatt is máshová költöznek. Ez a helyzet sok dél- és kelet-európai országot érint. (Magyarország keleti és déli régiói is érintettek.) A Bizottság olyan programok finanszírozását szorgalmazza, amelyek segítik az innovatív vállalkozások működését ezeken a területeken. Továbbá tehetséggondozást, oktatást segítő felzárkóztatási programokat indítanak. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos anyaga ide kattintva érhető el magyarul.

Ehhez kapcsolódóan Christof Roos, a flensburgi egyetem kutatója mutatta be az európai munkaerőpiaci mobilitás paradoxonjaival kapcsolatos nemzetközi kutatási projektjuk eredményeit.  Az EU bővítés óta eltelt időben felgyorsult a keleteurópai új tagállamokból az EU-n belüli migráció. Közel 6 millió ember költözött el ezekből az országokból, amelyeket népességcsökkenés fenyeget a közeljövőben. A kutatásban az EU-n belüli vándorlás okait vizsgálták. Az okok között alapvetőek az anyagi okok, az elérhető jobb életkörülmények, ugyanakkor sokan a gazdagabb országokban elérhető jobb közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) reményében is a költözést választották. A kutatás eredményei szerint mind a befogadó mind a küldő országokban alapvetően pozitív volt az EU-n belüli munkaerő szabad áramlásának megítélése, főleg az EU-n kívülről jövő migrációval szemben. Ugyanakkor már most látszanak a negatív következmények: a küldő peremországok népessége csökken, munkaerőhiány alakul ki, a kevesebb aktív dolgozó miatt veszélybe kerül a nyugdíjrendszer. A célországokban pedig gondot jelent a költöző munkavállalók társadalmi integrációja.

A két témához kapcsolódóan az ETUC szakértői, Igancio Dorreste és Joakim Smedmam, mutatták be a szűkülő európai munkaerőpiaccal és a lehetséges ezzel kapcsolatos szakszervezeti álláspontot tartalmazó ETUC állásfoglalás tervezetét. A digitális és a zöldátállás, az Európán belüli mobilitás miatt az európai munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerőfelesleg: az új, informatikai és más képességeket igénylő szakmákban, továbbá a közszféra sok ágazatában (egészségügy, szociális ágazat, oktatás) jelentős munkaerőhiány tapasztalható, míg a modernizáció miatt sok munkahely átalakul, vagy meg fog szűnni. Ebben a helyzetben a jelenlegi munkavállalóknak és a fiataloknak jó oktatásra és szakképzésre, átképzésre van szüksége. Az ETUC-nak szorgalmaznia kell a közkiadások növelését: az egészségügy, oktatás, kultúra és a szociális ellátórendszer fejlesztését. Meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet. Fontos a több EU tagországban működő cégek kihelyezett dolgozói helyzetének javítása, a velük kapcsolatos szabályozások munkavállaló-baráttá tétele. Mivel a kérdés nagyon komplex és sok területet érint, a bizottság tagjai sok észrevételt fűztek az anyaghoz. A közszférával kapcsolatban többen elmondtuk, hogy hiába nagy a munkaerőhiány, az egyes tagállamok költségvetési takarékoskodása miatt nem, vagy csak kis mértékben emelkednek a dolgozók bérei, a munkaterhek viszont növekednek. A dokumentum az ülésen elhangzott módosítási javaslatokkal várhatóan az ETUC márciusi Végrehajtó Bizottsága elé kerül.

Ezt követően Monika Chaba, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Igazgatósága tanácsadója mutatta be a cseh soros elnökség által 2022-ben előkészített, a fogyatékkal élők képzési és munkaerőpiaci helyzetének javítását célzó kezdeményezéseket. Elmondta, hogy az átlagéletkor emelkedése, továbbá a stressz okozta egészségkárosodás miatt is, 2030-ra az európai munkavállalók akár 10-15 %-a is szenvedhet hátrányt valamilyen szerzett vagy veleszületett betegség miatt. Az Európai Bizottság olyan európai szabályozást készít elő, amely az eddigi – inkább formális – jogi védelmet megerősítené emellett támogatásokkal segítenék a valódi esélyegyenlőséget, ugyanis gyakran fordul elő, hogy  sérülnek a fogyatékkal élők jogai, és az, hogy képzésekhez és megfelelő munkahelyekhez, és méltó munkakörülményekhez jussanak.

Az Európai Munkaügyi Hatósággal (ELA) kapcsolatos legújabb fejleményeket Joakim Smedmam, az ETUC szakértője foglalta össze. Nagy részben az ETUC kezdeményezésére jött létre az EU szintű hatóság 2020-ban. A Hatóság elsősorban olyan határokon átnyúlóan működő ágazatok ügyeivel foglakozik, mint a szállítmányozás, vagy a digitális platform munkavállalás. Az ELA szervezetének kialakítása, bővítése folyamatban van, a közeljövőben több más EU-s intézmény beolvad a hatóságba, amely különösen fontosnak tartja a társadalmi partnerek bevonását.

Az ELA egyelőre nagyrészt angolnyelvű honlapja itt érhető el: https://www.ela.europa.eu/hu.

Az ülés zárásakor Claes-Mikael Ståhl  ETUC főtitkár-helyettes, a Bizottság elnöke megköszönte a résztvevők aktív közreműködését és a bizottság eddigi munkáját, elmondta, hogy az ETUC bizottságai a berlini tisztújító kongresszust követően megújulnak.

                                    Készítette:

Véber János,

a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók

Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke, a Bizottságban a SZEF delegáltja

——————————————————————————————————————–

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről

Brüsszel, 2022. december 6.

Új ETUC főtitkár; felkészülés, jelölések a 2023. évi tisztújító ETUC kongresszusra; mesterséges intelligencia a munka világában; biztonságban a munkahelyen, az otthoni és az online térben: fellépés a családon belüli, munkahelyi és internetes erőszakkal szemben; szociális demokratikus jogok érvényesülésének figyelembe vétele az európai támogatások elosztása során

Az ETUC Végrehajtó Bizottsága 2022. évi utolsó ülését december 6-án tartotta Brüsszelben. Tekintettel arra, hogy az ETUC-nak eddig helyet biztosító nemzetközi szakszervezeti székházat tulajdonosai tartós lízingbe adták, az ülésre nem ott, a megszokott helyszínen, hanem a Brüsszel EU-s negyedében található Európai Gazdasági és Szociális Bizottság székhelyén került sor.

A napirendnek megfelelően a Bizottság elfogadta az ETUC vezető testületei (végrehajtó és irányító bizottság) októberi ülései emlékeztetőit, majd a tagszervezetek ajánlásai alapján e testületek személyi változásait. Ezt követően a 2023. évi költségtervet tárgyalta meg és fogadta el a testület, amely tartalmazza az egyes tagszervezetek által fizetendő tagdíjakat. Emellett az előző üléseken az ETUC tagjai közé felvett moldvai és ukrán szakszervezeti szövetségek tagdíjfizetési kategóriába sorolásáról is döntött a VB: mivel mindkét országban komoly problémát okoz a háborús konfliktus, a legkedvezőbb kategóriába kerültek.

Az ülés közben elektronikus szavazófelületen szavaztak titkos szavazással a Végrehajtó Bizottság tagjai az ETUC új főtitkárának személyéről. Noha a tisztújító kongresszus 2023 májusában esedékes, az ETUC eddigi főtitkárát, Luca Visentinit a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség az ITUC főtitkáráva választotta, ezért 2022 októberétől a korábbi főtitkár-helyettes, Esther Lynch vezette a szövetséget ügyvivő főtitkárként. A VB most az ő főtitkári pozíciójáról szavazott. A testület tagjai az online, titkos szavazást biztosító rendszerben 96 %-os többséggel Esther Lynchet választották az ETUC főtitkárának. (A választási eredményt még meg kell erősítenie a 2023. évi berlini kongresszusnak is, de ettől függetlenül Esther Lynch a hivatalban lévő főtitkár, aki tapasztalt, széleskörű támogatással rendelkező szakszervezeti vezető.)

Még a szavazás alatt tartotta meg ügyvivő főtitkári beszámolóját Esther Lynch. Beszámolt az ETUC megélhetésiköltség-válság miatti akcióprogramjáról, amelynek részeként a belga szakszervezetek december 15-ére nagyszabású tüntetést szerveznek Brüsszelben. Az ETUC azt követeli az európai uniótól és a tagállami kormányzatoktól, nagyvállalatoktól, hogy a válság által legjobban sújtott társadalmi rétegeket támogassák, segítsenek a munkahelyek megőrzésében. Beszámolt a kampány sajtóvisszhangjáról is: a nagy európai (Politico, Frankfurter Allgemeine Zeitung) és amerikai lapok (The Washington Post) foglalkoztak a kampánnyal. Az ETUC ezen ügyekben további egyeztetéseket kezdeményez az Európai Bizottsággal. Beszámolt arról, hogy az európai minimálbér irányelv miatt is egyre fontosabb a dolgozók a kollektívszerződéssel való lefedettsége, kiemelte Litvániát, ahol ez az arány 10 %-ról 25 %-ra emelkedett. Elmondta, hogy az ETUC több fontos, készülő EU-s irányelvvel kapcsolatban kifejtette véleményét, így a kényszermunkával készült termékek forgalmazásának korlátozásával, vagy a nők bérhátrányának megszűntetését célzó kezdeményezéssel kapcsolatban. A beszámolóhoz több hozzászólás érkezett: sokan az egyes tagországok történéseiről számoltak be.

Ezt követően került sor a 2023-as kongresszusra jelölt tisztségviselőjelöltek bemutatására és rövid bemutatkozására. Elhangzott, hogy a jelölések beérkezési határideje 2022. november 30. volt.

Az elnöki, az alelnöki (ez utóbbi kettő társadalmi munkában végzett, tiszteleti jellegű tisztség), a két főtitkár-helyettesi, a négy konföderációs titkári és az auditori (kb. a magyar felügyelő bizottsági pozíciónak megfelelő pozíciókra) lehetett jelöléseket tenni.  A főbb jelölések a következők voltak:

Az ETUC elnöki pozíciójára egyetlen személyre érkezett sok jelölés: Wolfgang Katziant, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség, az ÖGB elnökét az ETUC nagyon sok tagszervezete, így a SZEF is támogatja.

A főtitkári pozícióra nem volt szükséges külön jelölés, mivel Esther Lynchet az ETUC VB már megerősítette, vele kapcsolatban csak egy megerősítő szavazás lesz a kongresszuson. A két főtitkár-helyettesi tisztségre többes jelölés történt, és a jelölések megoszlottak: Liina Caarra, az eddigi egyik konföderációs titkára több, nagyrészt dél- és keleteurópai szervezet tett jelölést, Claes-Mikael Ståhlt, aki már a mostani ciklusban is főtitkár-helyettes volt, döntően északeurópai szervezetek jelölték, Isabelle Schömannra, az eddigi egyik konföderációs titkárra, pedig nyugateurópai és középeurópai szervezetek tettek jelöléseket. A konföderációs titkári pozíciókra az alábbi személyeket jelölték: Tea Jarc, Ludovic Voet (aki a jelenlegi ciklusban is konföderációs titkár),  Ozlem Yildirim, Giulio Romani és Isabelle Schömann is kaptak jelölést. (Isabelle jelenleg is konföderációs titkár, arra az esetre jelölték, ha nem választanák meg főtitkárhelyettesnek.)

Esther Lynch elmondta, hogy a jelöltekkel konzultálni fog, és az ETUC VB következő ülésére be fogja mutatni az általa ajánlott ETUC vezetőséget. Ezt követően a VB elfogadta a kongresszus tárgyalási irányelveire tett javaslatot. Az elfogadott irányelv hangsúlyozza, hogy a kongresszusi tárgyalás során konstruktív, a vitapartnereket tisztelő magatartást kell tanúsítani. A kommunikációban szigorúan kerülni kell a nemi, faji vagy egyéb diszkriminációra utaló megfogalmazásokat.

A főtitkári beszámolót követően további napirendi pontokat tárgyalt meg a VB. Már az októberi ülésen szó volt a Bosznia-hercegovinai szakszervezeti szövetségek között nagyrészt az ország etnikai megosztottsága miatti konfliktusról, amely az ország ETUC-beli képviseletét is akadályozza. A főtitkár kérésére a VB erre jelentkező tagjaiból jószolgálati bizottság alakult, amely helyszíni látogatással is közvetíteni tervez az ügyben.

Az ETUC véleményezte az Európai Bizottság mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos irányelvének tervezetét is. E technológia széleskörben kezd elterjedni a nagylétszámú, multinacionális vállalatoknál. Sokszor ilyen eszközökkel végzik a munkavállalók teljesítményének mérését, megfigyelését. Az ETUC javasolt álláspontja szerint, amelyet a VB is támogatott, szükséges a munkavállalók személyes adatainak fokozott védelme és az ilyen eszközök használatának

A következő napirendi pontban az Bizottság az Európai Bizottság új, elsősorban a nők védelmét szolgáló „Biztonságban otthon, biztonságban a munkahelyen, biztonságban online” című tervezett irányelvével kapcsolatos ETUC álláspontot fogadta el a VB. Az ETUC támogatja az EB irányelvet, egyetért annak céljaival, de álláspontja szerint nem kellőképpen vonták be annak kidolgozásába a szociális partnereket. Emellett az irányelvből hiányolják a konkrét intézkedéseket, pl. a munkahelyi intézkedési tervek kidolgozására vonatkozó kötelezettséget.

Szintén tárgyalt a VB az ETUC vezetés javaslatáról, amelyben az ETUC kéri, hogy az EU vizsgálja felül a hatályos harmadik országból (nem EU tagállamból) érkezett munkavállalóinak munkavállalására vonatkozó szabályozását. Az ETUC több rugalmasságot vár a jelenlegi szabályokkal kapcsolatban a munkavállalók javára, pl. a szakmán belül a munkahelyváltás lehetőségének biztosítását. A VB egyetértett a javasolt állásponttal.

A VB foglalkozott EU legújabb törekvéseivel, amely szerint az európai uniós támogatások odaítélésénél figyelembe kell venni a demokratikus és szociális jogok érvényesülését. Az ETUC támogatja az ez irányú kezdeményezéséket: mind a tagállami, mind pedig a nagy vállalatoknak adott támogatások, közbeszerzések esetében szorgalmazza, hogy az EU-s intézmények a források odaítélésénél vegyék figyelembe a munkavállalói jogok érvényesülését.

A napirendi pontokat követően Esther Lynch főtitkár elmondta, hogy a VB következő rendes ülésére várhatóan 2023 márciusában kerül sor.

Készítette:

Véber János, az ETUC  Végrehajtó Bizottságában a SZEF delegáltja

a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete alelnöke