Nemzetközi kapcsolataink

Nem vagyunk egyedül: Szakszervezetünk, a KKDSZ aktívan részt vesz a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. Szakszervezetünk tagjaiként egy nagy nemzetközi munkavállalói közösség tagjai vagyunk

A KKDSZ az 1990-es évek óta tagja az egyik legjelentősebb európai, a közszolgálatban és a közszolgáltatásban dolgozókat képviselő szakszervezeti szövetségnek, az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetségnek, az EPSU-nak.

A brüsszeli központú EPSU Európa-szerte 8 millió munkavállalót képvisel az európai uniós intézményeknél: egészségügyi, szociális és közigazgatási dolgozókat, rendőröket, katonákat az energetikai szektor munkavállalóit és számtalan más ágazatot tömörítő szakszervezeteket. Az EPSU nemcsak európai szinten, hanem képzéseivel, kampányaival nemzetközi ifjúsági tagozatával segíti a tag nemzeti szakszervezeteket.

Az EPSU többször támogatta a KKDSZ-t szolidaritási akciókkal, rendezvények, képzések finanszírozásával. 2015-ben Visegrádon nemzetközi szakszervezeti kongresszust szervezhettünk támogatásukkal. Az EPSU támogatta a KKDSZ béremelés ügyében indított akcióit. A KKDSZ vezetése rendszeresen részt vesz az EPSU regionális találkozóin, amelynek célja a regionális együttműködések előmozdítása.

Az EPSU szakterületek szerinti illetékes bizottságában a Nemzeti és európai államigazgatási terület állandó bizottságában a KKDSZ elnöke, Dobrovits Orsolya képviseli szervezetünket. A bizottság évente kétszer ülésezik, ősszel és tavasszal a tagszervezeti országok képviselői megvitatják, hogy hogyan áll egy-egy nemzetközi szakszervezeti kezdeményezés, kampány, megállapodás, illetve a résztvevők adott téma esetben közös álláspontot alakítanak ki.

A KKDSZ egyik alapítótagja volt a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának, a hazai közszféra szakszervezeteit tömörítő konföderációnak, a SZEF-nek. A SZEF képviseli a közszféra szervezeteit az Európai Szakszervezeti Szövetségben, az ETUC-ban. Az ETUC ernyőszervezet, amelynek tagjai európai szakszervezeti konföderációk, így a SZEF is. (Maga az EPSU is részt vesz tagként az ETUC munkájában.) Az ETUC az Európai Unió fontos szociális partnere. Az EUs intézmények, az Európai Bizottság és az Európai Parlament rendszeresen egyeztetnek az ETUC vezetőivel az európai munkavállalókat érintő kérdésekben. Az ETUC-nak nagy szerepe volt a szociális jogok európai pillére megalkotásában, továbbá a nemrég elfogadott minimálbér irányelv kidolgozásában. Emellett a legkülönbözőbb témákban: így a nemek közötti egyenlőtlenség elleni küzdelemben, a fenntartható fejlődés és a digitális átállás ügyében tesz állásfoglalásokat a testület, szervez kampányokat. Az ETUC nemzetközi részvételű állandó bizottságokat tart fenn az egyes témák megvitatására, kidolgozására. A Munkaügyi, munkaerőpiaci és mobilitási Bizottságban Véber János, a KKDSZ alelnöke képviseli a SZEF-et és a magyar szakszervezeti konföderációkat (a bizottsági helyek fel vannak osztva a magyar konföderációk között: van olyan bizottság, ahová a LIGA, van ahová a MASZSZ és más konföderációk delegálnak tagokat.)

Az ETUC legfőbb döntéshozó szerve két közgyűlés között a Végrehajtó Bizottság: a VB-ben a SZEF helyettes képviselője Véber János, a KKDSZ alelnöke.

Az EPSU és az ETUC közös levélben állt ki a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűntetése ellen és támogatták kezdeményezésünket, amelyben az ügyben az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez, az ILO-hoz fordultunk.

Nemzetközi hírek, aktualitások

Új társadalmi szerződés szükségessége, veszélyes anyagok a munkahelyeken, az ápolás, mint társadalmi kérdés, az alapvető jogok érvényesülése a munkahelyeken

Beszámoló

az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO 2024 júniusi, 112. konferenciájáról

(Genf)

Az ENSZ szakosított szerve, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfontosabb döntéshozó testülete éves konferenciája, amelyet 1919 óta rendszeresen megtartanak. A konferencia, amelyen az ILO 187 tagországa szinte valamennyi tagállama képviselteti magát tripartit, háromoldalú delegációkkal (kormányzati, munkáltatói és munkavállalói és szakszervezeti képviselők), fontos feladata új ajánlások és egyezmények elfogadása, régi egyezmények esetleges visszavonása és az ILO egyezmények betartásának vizsgálata. Minden tagországban, így Magyarországon is tripartit nemzeti ILO tanácsok működnek, amelyek delegáltjai vesznek részt az ILO kongresszuson.  

Az idei konferencia kiemelt témái – a szokásos beszámolók és pénzügyi kérdések és egyes tagállami problémák, továbbá régi szerződések hatályon kívül helyezése mellett – a biológiai veszélyforrást jelentő anyagokkal kapcsolatos átfogó egyezmény előkészítése, az ápolás és az abban dolgozókkal kapcsolatos kérdések, továbbá az alapvető jogok munkahelyi érvényesülése voltak. Az ajánlások és egyezmények tervezeteit először külön-külön vitatják meg munkaadók, munkavállalók és kormányzatok képviselői, majd azokat közös üléseken véglegesítik. Én az alapvető jogokkal kapcsolatos bizottság munkájában vettem részt. A kongresszus folyamán jelentős nézetkülönbség alakult ki a felek között: a munkavállalói oldal a megszülető riportban és ajánlásban a végleges szövegnél határozottabb megfogalmazását szeretett volna elérni a kollektív szerződések és az szociális párbeszéd fontossága tekintetében. Ugyanakkor, hosszas viták után e pontok is valamennyire bekerültek a végső jelentésbe. Az ILO a riportban komoly ajánlásokat fogalmaz meg az alapvető jogok védelmére: munkavállalói szempontból fontos felhívás a kormányok számára, hogy meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzés rendszerét. Az ILO továbbra is határozottan kiáll a gyermek-, és a kényszermunka ellen.

Megfigyelőként részt vettem a biológiai veszélyforrást jelentő anyagokkal kapcsolatos normaalkotó bizottság több ülésén is. A kormányzati és a munkavállalói oldal széleskörű, nagyon sok veszélyforrást megnevező ILO egyezményt látna szívesen. Ugyanakkor a munkáltatók – és egyes szakértők is – a szabályozás tervezetét túl bonyolultnak és nehezen betarthatónak tartják. A témában folytatódni fognak az egyeztetések.

Az ILO plenáris ülésén – a hagyományoknak megfelelően – a magyar delegáció munkavállalói oldalának nevében felszólalt Pallagi Gyula, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A magyar szakszervezeti konföderációkkal egyeztetett beszédében felhívta a figyelmet a munkavédelem és a szociális párbeszéd fontosságára, ami sajnos Magyarországon sok szektorban – különösen a közszférában sérül.

Az ILO külön plenáris ülést szentelt a Hamász és Izrael közötti fegyveres konfliktus által sújtott palesztin területeken élő munkavállalók nehéz helyzetének. Természetesen a vita nem nélkülözte a politikai, a munka világán túlmutató éles hozzászólásokat.

Az ILO plenáris ülésein üdvözölte az ILO főigazgatója és irányító testülete beszámolóit és új kezdeményezését, amelynek célja az új társadalmi (alapvetően szociális) szerződés kialakítása. A szorgalmazott új modellben az országoknak lépéseket kell tenni az egyenlőtlenségek csökkentésére, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nagy probléma világszerte. Az ILO ezzel kapcsolatban 2023 őszén kialakított „világkoalíciós” tervezete felhívja a kormányok figyelmét arra, hogy a gazdasági fejlődés mellett fordítsanak kiemelt figyelmet a szegénység csökkentésének. A kezdeményezés keretében a koalícióban résztvevő országok és társadalmi szervezetek évente elemzik a témában való előrehaladást. E koalíció ünnepélyes nyitóeseményére is a kongresszus keretei között került sor.

Az ILO kongresszus négy, ma már meghaladott és újabb ILO szerződéssel kiváltott egyezmény hatályon kívül helyezéséről is döntött.

A kongresszus keretében került sor az irányító testületi választásokra is. Ennek eredményeképp magyar kormány képviselője, (jelenleg Pelei Krisztina osztályvezető, a NILO Tanács titkára (Nemzetgazdasági Minisztérium)) a 2024 és 2027 közötti időszakban helyettes tagként vesz részt az irányító testület kormányzati oldalának munkájában.

Készítette:

Véber János

a Nemzeti ILO Tanácsban a SZEF delegáltja,

a KKDSZ alelnöke

EU-s forrásból megkezdte működését a közép-európai szakszervezeti szövetségek együttműködését támogató CETUN-projekt; az ESZSZ új székházának felavatása; közelgő európai parlamenti választások: bemutatkoztak az európai parlamenti frakciók csúcsjelöltjei; szakszervezet-fejlesztési centrum és források a szakszervezetek megújítása érdekében; az ESZSZ támogatja az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO szociális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében létrehozott akciótervét; kiállás a fenntartható, tisztes megélhetést biztosító nyugdíjrendszerért; szakszervezeti szociális csúcskonferencia a szociális jogok európai pillérével kapcsolatban

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ESZSZ Végrehajtó Bizottsága (VB)

2024. március 25-27-i, Brüsszelben tartott üléséről és az ahhoz kapcsolódó rendezvényekről

A VB ülése előtti este, az ESZSZ új székházának ünnepélyes átadására került sor. A Szövetség a korábban használt nemzetközi szakszervezeti székház lízingbe adása miatt költöztt új székhelyre hosszas előkészítő munka után 2023 második félévében. A megnyitón az ESZSZ vezetői Esther Lynch főtitkár vezetésével rövid beszédekkel köszöntették az egybegyűlteket. Megemlékeztek az ESZSZ elmúlt időszakban elért eredményeiről, például az európai minimálbér irányelv kiharcolásáról. Hangsúlyozták, hogy az európai szakszervezetek csak egységben érhetnek el eredményeket. Az új székház irodái és közösségi terei ezt a közös munkát hívatottak szolgálni.

Március 25-én munkavacsora keretében került sor a közép-európai szakszervezetek együttműködését segítő CETUN hálózat első személyes jelenlétű irányító testületi ülésére. A network tagjai középeurópai szakszervezeti konföderációk. Célja a résztvevők nemzetközi tevékenységének segítése és előmozdítása. A CETUN működését az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) segíti és koordinálja brüsszeli képviselete segítségével. A CETUN hálózat elnyerte az Európai Bizottság támogatását is, ami lehetővé teszi majd személyes jelenlétű megbeszélések, programok szervezését és segíti az EU tagállam konföderációk ESZSZ VB részvételét is. A CETUN-tag szervezetek képviseleti elfogadtak egy állásfoglalást, amely felhívja az európai kormányokat és köztük a magyar kormányt az európai jogszabályok, különösen az európai minimálbér irányelv betartására. Az állásfoglalás teljes szövege a Magyar Szakszervezeti Szövetség honlapján Havas Bence, a szövetség nemzetközi titkára beszámolójában olvasható: http://www.szakszervezet.net/hirek/157/Minim%C3%A1lb%C3%A9r-ir%C3%A1nyelv,%20szakszervezeti%20meg%C3%BAjul%C3%A1s,%20megszor%C3%ADt%C3%A1sok

Március 26-án este került sora a CETUN projekt ünnepélyes nyitó eseményére az Osztrák Szövetségi Köztársaság brüsszeli állandó képviseletének épületében, ahol az ÖGB irodája is működik. Az osztrák diplomácia és a szakszervezetek képviselőinek nyitóbeszédeit követően kerekasztalbeszélgetésre került sor, amelyen a CETUN hálózat egyes képviselői mellett részt vett Oliver Röpke, az Európai Gazdasági Bizottság (EGSZB) munkavállalói oldalának elnöke és Nicolas Schmit, az Európai Szocialisták európai parlamenti frakciója csúcsjelöltje a közelgő európai parlamenti választásokon. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a CETUN együttműködés célja a szakszervezetek megerősítése Közép-Európában és nemzetközi együttműködésük előmozdítása. Emellett fontos, hogy az EU tagjelölt országaiban megfelelő szociális párbeszéd működjön, és ezek az országok csak akkor lehessenek az Unió tagjai, ha a társadalmi partnerekkel, így a szakszervezetekkel megfelelő kapcsolatot tartanak fenn. (A korábbi EU bővítések során e szempontok háttérbe szorultak.)

A VB 2024. évi első ülését Brüsszelben tartotta, azt a szövetség vezetője, Wolfgang Katzian, az ÖGB elnöke távollétében az ESZSZ alelnökei vezették le.  A közelgő európai parlamenti választások miatt – napirenden kívül – bemutatkoztak az európai parlamenti frakciók csúcsjelöltjei. Köztük elsőként Nicolas Schmit, az Európai Szocialisták jelöltje, majd Bas Eicknout, a Zöldek, végül Walter Baier, a Baloldal jelöltje. Valamennyien kiálltak a munkavállalók jogai mellett és támogatásukról biztosították az ESZSZ-t, ugyanakkor vannak különbségek a nagy európai pártszövetségek prorgamjaiban a versenyképességgel, vagy a zöldátállással kapcsolatban. A VB tagjai ismét találkoztak Mario Draghi korábbi olasz kormányfővel, aki az Európai Bizottság megbízásából készít jelentést az európai versenyképesség helyzetével kapcsolatban. Ennek kapcsán széleskörű egyeztetéseket folytatott az európai kormányokkal és a társadalmi szervezetekkel. A VB tagjai hozzászólásaikban hangsúlyozták és nyomatékosan kérték az EU döntéshozóit, hogy a munkavállalói és szociális jogokat ne áldozzák fel a versenyképesség oltárán.

A napirendnek megfelelően a VB elfogadta az előző vezetői ülések emlékeztetőit és a vezető testületekben történt tagszervezeti delegálások alapján a személyi változásokat.

A VB által megtárgyalt és elfogadott legfontosabb előterjesztések a következők voltak: az ESZSZ vezetése a tagszervezetek kezdeményezésére – érzékelve a tendenciát, amely szerint sajnos Európa-szerte csökken a szakszervezetek taglétszáma – szakszervezet-megújítási és fejlesztési központot és pályázati rendszert alakít ki európai uniós támogatásból. A központ és a támogatások segítségével az ESZSZ tagszervezetei kampányokat, képzéseket szervezhetnek pályázati forrásból. A VB a központ kialakításának ütemezését fogadta el.

A VB megtárgyalta az európai üzemitanács irányelvvel kapcsolatos helyzetet. Az európai üzemi tanácsok a multinacionális, határokon átívelő vállalkozások dolgozói számára fontosak. A korábbi irányelv munkavállalói szempontból kedvezőbb módosítását akarja elérni az ESZSZ. Fontos, lenne, hogy ennek támogatását még a választások előtti utolsó ülésszakában elfogadja az európai parlament.

A VB állásfoglalást fogadott el az gazdasági problémák miatt Európa-szerte előre törő gazdasági kormányzás ellen. Lényegében a gazdasági mutatók által vezérelt kormányzásról van szó: a kormányzatok nagy része csak a GDP-növekedésre és a költségvetési hiány csökkentésére koncentrál. Ennek érdekében csökkentik a közkiadásokat, a szociális juttatásokat és sokszor a munkavállalói jogok is sérülnek. Ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlan. Nem lehet, hogy csak a dolgozók fizessék meg a megszorítások árát.

A VB megtárgyalta és elfogadta a standardizációról szóló előterjesztést is, amely az szakszervezetek elvárásait fogalmazza meg az EU ezzel kapcsolatos megújítandó szabályozásával kapcsolatban. Az iparban közel száz éve jelen vannak a termelési folyamatok ellenőrzését, a minőségiztosítást szolgáló standardizáló rendszerek. Ugyanakkor az elmúlt 30-40 évben ezek kiterjedtek a közszolgáltatásokra is pl. ISO minősítés az egészségügyben. A szakszervezetek célja, hogy ezen szabványok (pl. a vállalatirányításban) tartalmazzák a munkavállalói és érdekképviseleti jogokat is.

A VB támogató állásfoglalást is elfogadott az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO szociális igazságossággal kapcsolatos kezdeményezésével kapcsolatban. Az ILO 2023 novemberében elfogadott „világkoalíciós” tervezete felhívja a kormányok figyelmét, hogy a gazdasági fejlődés mellett fordítsanak kiemelt figyelmet az egyenlőtlenség és a szegénység csökkentésére. A világszintű kezdeményezés keretében a koalícióban résztvevő országok és társadalmi szervezetek évente monitorozzák a témában való előrehaladást. Mivel ez a szakszervezetek nélkül nem valósulhat meg, az ESZSZ is támogatta a kezdeményezést.

 A VB a szövetség nyugdíjas szervezete, a FERPA kezdeményezésére egyhangúlag elfogadta azt az állásfoglalást, amely fenntartható, és értékálló, tisztes megélhetést biztosító nyugdíjrendszert követel. Az európai elöregedő társadalmakban a kormányzatok a növekvő költségekre rendre a nyugdíjkorhatár emelésével és a nyugdíjjogosultság szigorításával igyekeztek válaszolni. Ez elfogadhatatlan. A dolgozói szegénység mellett egyre nagyobb problémává válik az időskori szegénység.

A szokásos, írásos főtitkári beszámolóból Esther Lynch a közelgő európai parlamenti választásokat emelte ki: kérte a tagszervezeteket, buzdítsák tagjaikat a szavazáson való akítv részvételre. Kiemelte a szélsőjobboldali populista pártok előretörésének veszélyét.

A VB-t követően a soros belga uniós elnökség támogatásával és belga kormányzati képviselők jelenlétében szociális csúcskonferenciára került sor. A délutáni, két szekcióban tartott konferencián az a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódóan mutatták be az ESZSZ tag- ér rétegszervezetek, bizottságok felkért hozzászólói a szociális jogokkal kapcsolatos előrehaladást. Sajnos nagyon sok tagországban és sok szektorban – így a közszféra és a közszolgálatatások területén – még nagyon nagyok a problémák. Az unióban még messze van a szociális jogok egységes érvényesülése.

A Beszámolót készítette:

Véber János

a VB-ben a SZEF helyettes képviselője,

a Közgyűjteményi és Közművelődési

Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) munkavédelmi, a digitális átállás és a mesterséges intelligencia hatásaival és azok kivédésével kapcsolatos szemináriumáról
(Gent, 2024. március 4.)

Az ETUC 2023 májusában indította el projektjét, amelynek célja a jelenlegi kettős átállás (klímaváltozás és digitális átmenet), de különösen a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia munkaegészségügyi és munkavédelmi hatásainak vizsgálata, a kockázatok csökkentése és az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti álláspont kialakítása. A 2023 májusában tartott stockholmi indító, majd az októberi athéni első, a klímaváltozással kapcsolatos rendezvény után Belgiumban, Gentben került sor a projekt következő, a digitális átállással és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szemináriumára. A rendezvényen a magyar szakszervezeteket György Károly a Magyar Újságírók Szakszervezete, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (a MASZSZ) delegálásában Kovács László, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alelnöke, a SZEF delegáltjaként pedig én képviseltem.

Az ETUC részéről a rendezvényt Giulio Romani konföderációs titkár és Ignacio Dorreste szakértő nyitották meg. Elmondták, hogy a klímaváltozással párhuzamosan zajlik a digitális átállás, továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazása a gyakorlatban is, ami miatt a munkaerőpiac jelentősen átalakul. Ezek közül minden változás jelentős problémákat és kihívásokat jelent a munkavállalók és a szakszervezetek számára. Az ETUC – együttműködésben tagszervezeteivel és az ETUI-val, az Európai Szakszervezeti Intézettel, és más partnerekkel – az ehhez hasonló projektek indításával is elő kívánja segíteni a problémák és a megoldási lehetőségek feltárását.

A délelőtt első szekciójában a belga szakszervezetek képviseletében Hugues Ghenne (FGTB) és Krys Van Eyck (ACV) mutatták be a mesterséges intelligencia belgiumi szerepét. Különösen a munkaközvetítő cégek esetében jelent meg az automatizált foglalkoztatás. A munkaviszony létrehozásával és megszüntetésével és a munkabeosztással kapcsolatos dokumentumokat sokszor már mesterséges intelligencia állítja elő, a résztvevő munkavállalók nem, vagy csak nehezen kapnak emberi segítséget. Az ilyen típusú munkavégzés egyre jellemzőbb a fiatalok körében. A belga szakszervezetek küzdenek e tendencia ellen.

A délelőtt következő előadásában Aleksandra Morozovaitė, az ETUC szerződéses partnere a Visionary Analytics társadalomtudományi kutatásokat végző ügynökség képviseletében mutatta be a projekt eddigi eredményeit. Széleskörű kérdőíves felméréseket végeztek az európai szociális partnerek bevonásával, hogy felmérjék a szabályozási környezetet és a legfontosabb problémákat. A mesterséges intelligencia és a digitális átállás sok lehetőséget, de komoly veszélyeket rejt magában. A digitális eszközökkel végzett távmunka elősegíti a munkabalesetek csökkentését és például a járványos megbetegedések elleni küzdelmet. Ugyanakkor az effajta munkavégzés nem kellően szabályozott és például a nem megfelelő ergonómia mozgásszervi és vázrendszeri megbetegedéseket okozhat. A szakszervezetek számára fontos a megfelelő EU-s és nemzeti szintű szabályozás kialakítása.

Az első délutáni blokkban Sarah Copsey, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szakértője és Pierre Bérastégui, az ETUI kutatója mutatták be a digitális munkavégzéssel és a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos munkaegészségügyi kutatások legfrissebb eredményeit. Az online távmunkát végzők esetében a munka és a családi élet elválasztásának nehézsége, a digitális megfigyelés, az állandó elérhetőség követelménye, és a munkahelyi zaklatás online formái jelentenek problémát. A mesterséges intelligencia megjelent már olyan területeken, mint a raktározás, szállítmányozás. Egyes multinacionális vállalatok dolgozóit már a mesterséges intelligencia segítségével irányítják, egyszerű hangalapú üzenetekkel. A digitális irányítás szinte modern rabszolgaságot jelent a dolgozóknak: a rendszer igyekszik a munkavállalókat maximálisan kihasználni, ugyanakkor nem figyel alapvető mentális és testi egészségükre. Gyakori a kiégés és a munkabaleset ezeken a munkahelyeken.

A szeminárium záró paneljében több ország szakszervezetének képviselői mutatták be a digitális átállás körüli problémákat és kérdéseket. Frank Pot, a belga FNV szövetség képviseletében a szalag mellett ismétlődő munkát végzőket érő munkaegészségügyi és pszichoszociális kockázatokat ismertette: a nagyfokú gépesítés ellenére ez a fajta monoton munka nem tűnt el, sőt a digitális megfigyelés és ellenőrzés a korábbinál nagyobb kockázatot jelent. A belga szakszervezetek azért küzdenek, hogy csökkenjen ennek a munkavégzésnek az aránya. Sebastian Schneider a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) képviseletében mutatta be a kérdés németországi problémáit és szabályozását. Az ott hagyományosan jó és rendezett munkaügyi kapcsolatok ellenére a digitalizálás és a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazása miatt sokszor éri sérelem a munkavállalókat. Jose de las Morenas de Toro (UGT) és Mariano Sanz Lubeiro (CCOO) a spanyol szövetségek ennek a problémakörnek a megoldásával kapcsolatos lehetőségeiről beszéltek. Spanyolországban mind a HR feladatokban (toborzás, kiválasztás), mind a teljesítményértékelésben megjelent a mesterséges intelligencia. Ez sokszor jár a dolgozók érdekeinek sérelmével. A spanyol szakszervezetek szorgalmazzák a meglévő nemzeti és EU-s szabályozások hatékony alkalmazását és újabb, a munkavállalók jogait védő jogszabályok és monitoring rendszer kialakítását.

Giulio Romani konföderációs titkár zárszavában elmondta, a projekt további kutató és elemző munkával és rendezvényekkel 2024-ben és 2025 év elején is folytatódik majd.

Készítte: 

Véber János a rendezvényen a SZEF delegáltja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke.

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség minőségi munkavégzési és munkaerőpiaci állandó bizottsága üléséről
(Brüsszel, 2024. február 7.)

A Bizottság első 2024. évi ülését személyes jelenléti formában tartotta, amelyet Tea Jarc konföderációs titkár, az ESZSZ e bizottság munkájáért felelős vezetője nyitotta meg és vezette le. Elmondta, hogy közelednek az európai parlamenti választások, így van több olyan, a munkavállalók és a szakszervezetek számára fontos téma, amelyeket jelenleg nem sikerült keresztülvinni az Európai Parlamenten és a Bizottságon.

Az első napirendi pont keretében Tea Jarc a fogyatékossággal élő munkavállalókkal kapcsolatos legújabb fejleményeket ismertette. Az Európai Bizottság be kíván vezetni egy digitális kártyát, amely a fogyatékkal élők számára az egész unióban egységes kedvezményeket biztosítana (pl. parkolás, múzeumi belépő és egyéb kedvezmények). Az ESZSZ ugyanakkor azt követeli, hogy a kártya ne csak kedvezménykártyaként, hanem a munkavállalást segítő eszközként is funkcionáljon. A kártya tartalmazhatna egészségügyi, biztosítási és foglalkoztatási adatokat. Az ESZSZ és a fogyatékos szervezetek kezdeményezését az Európai Parlament támogatja, és részben az Európai Bizottság is. Ugyanakkor az Európai Tanácsban több tagállam nem, mivel az ezzel járó költségektől tartanak. Az ESZSZ erőteljes lobbitevékenységet folytat az ügyben. Emellett munkatársaival együtt bemutatták annak az online felmérésnek az eredményeit, amelyben az ESZSZ tagszervezetei körében végeztek a fogyatékkal élők helyzetével kapcsolatban. Ebből kiderült, azokban az országokban, ahol erősebb a szociális párbeszéd, az ő jogaik is jobban érvényesülnek. Emellett sok helyen – az erős törvényi védelem ellenére is – érvényesül diszkrimináció.

A következő napirendi pont témája a minőségi gyakornoki munkavégzéssel kapcsolatos szabályozásról kialakított ESZSZ vélemény volt. A szakszervezetek régóta szorgalmazzák a gyakornokként foglalkoztatottak helyzetének javítását. A gyakornokoknak azonos jogokkal kell rendelkeznie, mint a többi munkavállalónak tisztességes, az elvégzett munkához méltó fizetéssel. Ami jelenleg nagyon sok munkahelyen nem érvényesül. Az EU spanyol és belga soros elnöksége által előkészített szabályozás tervezete – amelyet már véleményezett az ESZSZ, csak részben felel meg a szakszervezeti igényeknek, mivel nem minden gyakornok esetében érvényesülnének e jogok megfelelően. A szövetség lobbitevékenységet folytat a szabályozás (irányelv-tervezet) munkavállalók számára kedvezőbb átalakításáért.

Wouter Zwysen, az Európai Szakszervezeti Intézet vezető szakértője a tisztességtelen körülmények közötti munkavégzés (fekete vagy félig legális, nem megfelelő szociális védelem melletti foglalkoztatás) elleni közös európai fellépést segítő ESZSZ projektindító kérdőíves felmérése elemeit ismertette és vitatta meg a Bizottsággal. A felmérésben az ESZSZ tagszervezetei vehetnek majd részt. A Bizottság segítségével kialakított kérdéssorban első sorban a meglévő nemzeti és EU-s jogi és szervezeti keretekkel kapcsolatos tagszervezeti véleményeket és a lehetséges megközelítést, megküzdési stratégiákat mérik majd fel.

A napirend utolsó pontjaként Marco Cliento, az ESZSZ szakértője röviden összefoglalta az európai szemeszterrel (az EU éves tagállami gazdasági és szociális helyzetét áttekintő elemző értékelő mechanizmusa) kapcsolatos erősítésével kapcsolatos szakszervezeti javaslatokat. Az Európai Bizottság a szemeszter folyamatába hatékonyabban bevonná a szociális partnereket, már a folyamat őszi, megalapozó részébe is. E kezdeményezést az ESZSZ támogatja.

Tea Jarc konföderációs titkár, a Bizottság elnöke megköszönte a résztvevők aktív közreműködését és elmondta, hogy a testület következő őszi ülésére várhatóan 2024. október 7., a tisztes munka világnapja körül kerül sor, amelyhez kapcsolódóan az ESZSZ kampányeseményt tervez. Ennek szervezésében és az ezen való részvételen a Bizottság tagjaira is számítanak.

Készítette: 

Véber János

a Bizottságban a magyar szakszervezeti konföderációk és a SZEF delegáltja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke.

Új alelnök választása; munkahelygarancia program újra töltve; bemutatkozik az Európai Szakszervezeti Intézet új kutatási igazgatója; az Európai Munkaügyi Hatóság megerősítése; igény az európai szociális párbeszéd fejlesztésére; a távmunka újra szabályozása; szerveződő brüsszeli euródemonstráció; szolidaritás a svédországi Tesla dolgozóival

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ESZSZ Végrehajtó Bizottsága (VB)

2023. december 6-7-i, Brüsszelben tartott üléséről

A VB év végi szokásos ülését Brüsszelben tartotta, azt a szövetség elnöke Wolfgang Katzian, az ÖGB elnöke vezette le.  Az ülés első napján, a napirendnek megfelelően a VB elfogadta az előző vezetői ülések emlékeztetőit és a vezető testületekben történt tagszervezeti delegálások alapján a személyi változásokat.

Luc Triangle-t, az ESZSZ eddigi egyik alelnökét 2023. októberében a világszinten működő Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkárává választották, helyére a VB tagjai egyhangúlag Livia Sperát, az Európai Szállítmányozási Dolgozók Szövetségének (ETF) főtitkárát választották. (Az alelnöki pozíció a szervezetben nem főállású tisztség, ugyanakkor az alelnököknek szerepe van például a tisztségviselők választásának vagy más konszenzusos döntéseknek az előkészítésében.)

Ezt követően fogadta el a VB a 2024-es költségvetés, benne az egyes tagszervezetek által fizetendő taglétszámarányos tagdíjak tervezetét. Sajnos évtizedek óta, de az utóbbi években különösen sok szervezetnél jelentősen csökken a taglétszám. Emiatt az ESZSZ bevételei is csökkenek, ami miatt a korábbi éveknél szerényebb költségvetéssel és kevesebb programmal kell tervezni. Fontos cél a negatív tendencia megállítása, a tagtoborzás erősítése.

A VB által megtárgyalt és elfogadott legfontosabb előterjesztések a következők voltak:

Az ETUC aktív részvételével és kezdeményezésére jött létre 2019-ben az Európai Munkaügyi Hatóság, mint az EU új, független intézménye, amelynek célja határon átnyúlóan működő vállalatok munkájának ellenőrzése, az európai szabályozás fejlesztése. Az ESZSZ támogatja a Hatóság jogköreinek megerősítését, az ellenőrzések számának növelését és szankcionálási lehetőségek megteremtését.

            A VB támogatta és elfogadta az európai munkahelygarancia programmal kapcsolatos előterjesztést. A program keretében EU-s és tagállami forrásból kínálnának fel foglalkoztatási lehetőségeket tartós munkanélküliséggel küzdőknek. (Ilyen mintaprojekt egyelőre Németországban, Berlinben működik.) Az ESZSZ követeli, hogy az így munkát vállalóknak tisztességes munkafeltételeket és szociális juttatásokat biztosítsanak. Fontos továbbá, hogy a programokban való részvétel önkéntes legyen ellentétben más közfoglalkoztatási programokkal.

            A VB tagjai az ülés első napján személyesen találkozhattak Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnökkel, aki az Európai Bizottság felkérésére széleskörű egyeztetést folytat az EU mint közös piac jövőjével és problémáival kapcsolatban: sok társadalmai szervezettel, munkaadói, vállalkozói és önkormányzati szövetséggel, pártszövetséggel egyeztet. A VB-n az ESZSZ tagszervezetek képviselői beszéltek számára a szociális párbeszéd problémáiról, a közszolgáltatások fejlesztésének szükségességéről, ami sok tagországban nagy gondot jelent.

Részben ehhez kapcsolódik a Val Duchesse-ben tartandó szociális csúcsra való felkészülés. A Brüsszel közelében fekvő kisváros kastélyában 1984-ben – az akkori Európai Közösség kezdeményezésére – szociális csúcstalálkozókat tartottak, amelyeken részt vettek munkaadói és munkavállalói szövetségek, köztük az ESZSZ vezetői is. Az akkori rendezvénysorozat lényegében a jelenlegi európai szociális párbeszéd kezdetének tekinthető. A negyvenéves évfordulón az Európai Bizottság 2024 év elején új szociális csúcsot hívott össze. Az ESZSZ vezetése – tekintettel arra, hogy sok országban formális a társadalmi párbeszéd és jelenleg is erős megszorító politika érvényesül – szkeptikusan tekint az eseményre. Ugyanakkor közösen készülnek rá a nagy ágazati szakszervezeti szövetségekkel, az EPSU-val és az IndustriALL-al.

A VB első napján a középeurópai CETUN együttműködés keretében Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke meghívására munkaebéden vehettünk részt osztrák, szerb, cseh és szlovák kollégák részvételével. A főbb téma a közelgő EU-s választások és az egyes tagállamokban a szakszervezetek helyzete volt.

Az ESZSZ megtárgyalta és jelenlegi formájában nem támogatja az EU új tehetségkutatási programját, amelynek célja, hogy a jól képzett harmadik országbeli munkavállalóknak kínáljanak munkalehetőséget. Az elsősorban az orosz agresszió elől menekülő ukrán állampolgárok, de más menekültek előtt is nyitott programban az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) adatbázist hozott létre, ahová a munkavállalók feltölthetik adataikat, képzettségüket. A programban résztvevő cégek számára közülük közvetítenek ki munkavállalókat. Az ESZSZ, mivel a munkavállalói jogok és az adatvédelem szintjét nem tartja megfelelőnek, jelenlegi formájában nem támogatja a programot.

Az első nap délutánján került sor az Európai Szakszervezeti Intézet 2024-es költségvetésének elfogadására. Az Intézet 2023-ban jelentősen megújult. A korábbi vezetést az ESZSZ vezetése lecserélte, az irányítást ideiglenesen Isabelle Schömann főtitkár-helyettes vette át. Az ülésen bemutatkozott az új kutatási igazgató, Barth Vanhercke, aki ismertette az Intézet hosszabb távú kutatási terveit: amely szinte az európai munkaerőpiac valamennyi fontos területére kiterjed. Az Intézet új főigazgatóját még keresi az ESZSZ vezetése.

Az ESZSZ támogatja az EU klímapolitikáját, amelynek értelmében az EU-nak 2050-re karbonsemlegessé kell válnia, ennek megvalósításához a VB támogatja a legnagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyek és cégek megadóztatásának tervét.

A VB állásfoglalást fogadott el az EU gazdasági és társadalmi helyzetével, problémáival kapcsolatban a 2024-es év prioritásairól. A soros belga elnökség figyelmébe a Szociális Jogok Európai Pillérének fejlesztését ajánlja.

A VB tájékoztatást kapott a telekommunikációs eszközökkel végzett munkával kapcsolatos irányelvmódosítással kapcsolatos történésekről is. A munkaadói szervezetek ellenállása miatt a módosítása megakadt. A szakszervezeti oldal olyan változást támogatna, amely hozzájárul a munka és a családi élet egyensúlyának fenntartásához. Ennek eléréséhez tovább folytatják az egyeztetéseket.  

A VB Esther Lynch főtitkárhelyettesi beszámolójával zárult, amelynek hosszabb írásos változatát csak röviden egészítette ki. Felhívta a figyelmet az ESZSZ kampányára, amely tisztes alkut követel az európai munkavállalókkal, különösen a közelgő uniós választásokkal összefüggésben. Az európai megszorító politika miatt az ESZSZ együttműködésben a belga szakszervezetekkel és a nemzetközi ágazati szövetségekkel nagy demonstrációt szervez Brüsszelbe december közepére, az ezen való részvételre buzdította a tagszervezeteket.

A VB szolidaritási nyilatkozatot fogadott el a svédországi Tesla-dolgozókkal. Az amerikai tulajdonú vállalkozás ugyanis gyökeresen szakítva a svéd szociális modellel, akadályozza a szakszervezet működését és nem hajlandó kollektívszerződést sem kötni. A VB nyilatkozatban ítélte el a civil szervezeteket legújabban sújtó orosz intézkedéseket is.

Az ülést Wolfgang Katzian zárta be és tájékoztatta a VB tagjait, hogy a testület szokásos év eleji ülésére várhatóan 2024 márciusában kerül sor.

A Beszámolót készítette:

Véber János

a VB-ben a SZEF helyettes képviselője,

a Közgyűjteményi és Közművelődési

Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke

Szociális ellátási adatokat is tartalmazzon az egységes európai, a fogyatékkal élők számára kedvezményeket
biztosító kártya; európai munkahely-garancia program a hosszútávú munkanélküliséggel küzdőknek; a tisztes munkától eltérő (prekárius) foglalkoztatás elleni harc; az európai szemeszter aktuális történései

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Minőségi Munkavégzési és

Munkaerőpiaci Bizottsága üléséről
(Brüsszel, 2023. november 24.)

Az újjáalakult Bizottság első ülését személyes jelenléti formában, az ESZSZ új irodaházában tartotta. Tea Jarc, konföderációs titkár, a bizottság munkájáért felelős ESZSZ vezető elmondta, hogy az új testület működési területe megváltozott: a munkaerőpaci mobilitás kérdéseivel a jövőben nem ez a bizottság fog foglalkozni. A munka fókuszában a tisztes munkavégzés és a munkavállalás új formái (pl. plattform munkavállalás) állnak.

Beszámolt az ESZSZ és az Európai Bizottság közötti aktuális tárgyalásokról, írásos egyeztetésekről. A gyakornoki foglalkoztatás körülményeit javító tervezett EU-s szabályozással kapcsolatban az ESZSZ benyújtotta írásos válaszát a második körös konzultációban: kiemelt szempont, hogy a gyakornoki foglalkoztatás fizetett legyen és szabályos keretek között történjen. A gyakornok munkavállalók részesüljenek a többi foglalkoztatottal azonos jogokban és védelemben. A délelőtt további részében Tea Jarc ismertette az EU tervezett, fogyatékkal élők számára készítendő egységes digitális kártyájával kapcsolatos új fejleményeket. Az ESZSZ és a fogyatékkal élőket tömörítő szervezetek javaslatára az eredetileg csak közlekedési, sport és kulturális kedvezményeket biztosítani kívánt kártyára foglalkoztatási és szociális ellátási adatok is fel fognak kerülni. Cél, hogy a fogyatékkal élők, amennyiben más tagállamba költöznek és/vagy ott vállalnak munkát, könnyebben hozzáférjenek az egészségügyi és szociális ellátásokhoz. Az ESZSZ médiakampányt is folytat majd a kezdeményezés támogatására. Ahogy a hozzászólásokból is kiderült, az EU tagországai között is nagy különbségek vannak a szociális ellátórendszer, támogatások között (ez tagállami hatáskör). Ugyanakkor az EU kártya és a jogosultságok
egyszerűbb igazolása javíthatja a fogyatékkal élők helyzetét és felhívhatja a figyelmet
problémáikra. A bizottsági legutóbbi ülésén már foglakozott a tervezett európai munkahelygarancia
programmal. A vélemények alapján előterjesztés készül az ESZSZ Végrehajtó Bizottsága következő, decemberi ülésére. A tervezett program lényege, hogy a korábbi ifjúsági garancia programhoz hasonlóan az erre önként vállalkozó, régóta munkanélküliséggel küzdő embereknek kínálnának munkalehetőségét átképzés biztosításával. A szakszervezetek fő követelései, hogy a programban való részvétel önkéntes legyen, és, hogy ellentétben több, már létező közfoglalkoztatási programmal, a lehetőség elutasítása ne járjon szankciókkal. A program keretében olyan munkalehetőségeket kell felkínálni, amelyek tartós foglalkoztatást biztosítanak. A tervezetet az ülésen megvitatták a bizottság tagjai, hozzászólásaikban üdvözölték azt, de többek között javasolták azoknak a társadalmi csoportoknak a megnevezését, akik számára jó lehetőség lehet az e programban való részvétel: pl. menekültek, fogyatékkal élő munkavállalók, kisgyermeket nevelő nők.
Az ülés délutáni részén a nem tisztes körülmények közötti, ú. n. „prekárius” foglalkoztatás formáit tekintette át a testület Wouter Zwysen, az Európai Szakszervezeti Intézet vezető szakértője bevezető előadása után. A nem rendes munkaszerződéssel való foglalkoztatás (pl. önfoglalkoztatóként vagy megbízási szerződésekkel való alkalmazás) kutatási projektjük szerint elterjedt az elmúlt időszakban, különösen az EU nyugati és déli tagországaiban. A hagyományos fizetett túlóra helyett is olykor ilyen, a munkavállalók számára hátrányos megoldásokat alkalmaznak a munkáltatók. Ezek az atipikus foglalkoztatási formák elterjedtek a fiatalok körében is, akik között a rugalmasság miatt népszerűek, ugyanakkor nem biztosítanak megfelelő szociális ellátást. Ez a fajta foglalkoztatás régebben a versenyszféra egyes ágazataira volt jellemző, ugyanakkor mára pl. a szociális ágazat, vagy az egészségügy munkaerőhiánya miatt a közszférában is elterjedt.
A bizottság tagjai több EU tagállam ezzel a témával kapcsolatos helyzetéről is beszámoltak. Németországban is elterjedt a prekárius foglalkozatatás, különösen a részmunkaidőben dolgozó
nőknél fordul elő. A német szakszervezetek szövetségi szintű szabályozások követelésével küzdenek a gyakorlat ellen. Spanyolországban és Olaszországban a szakszervezetek ágazati és helyi kollektív szerződésekben igyekeznek korlátozni az ilyen körülmények között dolgozók számát. Hollandiában már korábban sikerült olyan cégekkel, mint az önfoglalkoztató ételkiszállítást végző munkavállalókat dolgozó Deliveroo vállalattal kollektívszerződést kötnie a szakszervezetnek, de mégis sok a nyitott kérdés és probléma. Tea Jarc elmondta, hogy a témával való foglalkozást a bizottság folytatni fogja.
Az ülés végén Marco Cliento, az ESZSZ szakértője számolt be az európai szemeszter (az EU és tagországai gazdasági és munkaerőpiaci helyzetét vizsgáló mechanizmus) aktuális történéseiről. Az Európai Bizottság előkészítette az őszi csomag dokumentumait: az éves fenntartható növekedési jelentés és más jelentések tervezeteit. Az Európai Tanács november elején megvitatta az ezévi szemeszterrel kapcsolatos tanulságokat. A végleges jelentéseket decemberben publikálják. Az ESZSZ szakértői részt vesznek a folyamatban és az ezzel kapcsolatos egyeztetéseken. (A szemeszterrel kapcsolatos aktuális EU-s információk itt érhetők el magyar nyelven:
https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/european-semester/2023/.)
Az ülés zárásakor Tea Jarc konföderációs titkár elmondta, hogy a következő tanácskozásra várhatóan 2024. február 7-én kerül sor.

Készítette:

Véber János
a Bizottságban a magyar szakszervezetek delegáltja,
a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók
Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) munkavédelmi, a klímaváltozás hatásaival és azok kivédésével kapcsolatos szemináriumáról

(Athén, 2023. október 9-10.)

Az ETUC 2023 májusában indította el új projektjét, amelynek célja a jelenlegi kettős átállás (klímaváltozás és digitális átmenet), de különösen a klímaváltozás munkaegészségügyi és munkavédelmi hatásainak vizsgálata, a kockázatok csökkentése és az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti álláspont kialakítása, új EU-s és tagállami szintű szabályozások szorgalmazása. Az athéni szeminárium keretében a görög kormány és szakszervezetek köszöntői, majd nemzetközi kitekintés után a projekt eddigi eredményeit és további terveit ismerhették meg a közel egy tucat európai országból érkező résztvevők. A rendezvényen a magyar szakszervezeteket a Magyar Szakszervezeti Szövetség (a MASZSZ) delegálásában Kovács László, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alelnöke, a SZEF delegáltjaként pedig én képviseltem.

A szemináriumot a görög vendéglátok részéről Basileios Spenakis munkaügyi miniszter-helyettes, Giannis Panagopoulos a GSSE (Görög Munkavállalók Általános Szövetsége) és Georgios Kavvathas a GSEBEE (Görög Szakemberek, Iparosok és Kereskedők Szövetsége) szakszervezeti konföderáció vezetői nyitották meg. Spenakis miniszterhelyettes elmondta, hogy maga is szakszervezeti háttérrel, korábbi aktivistaként került a kormányba. Az új kormányzat számára fontos a szociális párbeszéd és a szakszervezetekkel való érdemi egyeztetés. A munkavédelem helyzetét Görögországban maga is javítandónak tartja, különösen a klímaváltozás kihívásai közepette. A szakszervezeti konföderációk képviselői elmondták: az országot nagymértékben sújtotta a 2008-as gazdasági válság. Annak következtében gyengült a munkavállalók helyzete és különösen a kis- és középvállalkozások esetében az érdekvédelem lehetősége. A munkaegészségügy és munkavédelem – különösen az elmúlt évek tartós hőhullámai miatt – kiemelten fontosak a görög szakszervezetek számára, éppen ezért támogatják a hasonló nemzetközi projekteket.

Az ETUC részéről a rendezvényt Giulio Romani konföderációs titkár és Ignacio Dorreste szakértő nyitották meg. Elmondták, hogy a klímaváltozással párhuzamosan zajlik a digitális átállás is, ami miatt a munkaerőpiac jelentősen átalakul. Mindez egy olyan nemzetközi környezetben, amelyben jelentős háborús konfliktusok zajlanak. A munkavállalókat nemcsak közvetlen egészségkárosodás, hanem pszicho-szociális ártalmak is fenyegetik. Ennek megfelelően az ETUC számára kiemelten fontosak az ehhez hasonló projektek.

A nyitóbeszédeket követően Andreas Stoimenidis, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA, https://osha.europa.eu/hu) igazgatótanácsának elnöke, abban a munkavállalói oldal vezető képviselője röviden ismertette a görög helyzetet. Elmondta, az elmúlt években a Covid válsághelyzet és a jelenlegi gazdasági környezet nehezítette a szakszervezetek érdekvédelmi munkáját. Ezt tetézik a klímaváltozás negatív következményei: az országot ezév nyarán sújtó rendkívüli hőhullámok és erdőtüzek sok munkavállaló halálát okozták. A munkavédelmi szabályokat ennek megfelelően felül kell vizsgálni, különösen a szabadban munkát végzőkre kell tekintettel lenni. A görög szakszervezetek ebben az ügyben igyekeznek együttműködni a kormánnyal.

George A. Gourzoulidis a görög szociális és munkaügyi minisztérium képviseletében mutatta be annak az új keretrendszernek a kifejlesztését, amelynek célja, hogy a nagy hőhullámok idején védelmet biztosítson a munkavállalóknak. Az új komplex rendszernek elsősorban jogi szabályozási elemei vannak, de szükséges a hatóságok együttműködése: az időjárási riasztások kiadásától az egyéni testhőmérséklet méréséig.

A nap utolsó előadásában Diana Cop, az ETUC szerződéses partnere a Visionary Analytics társadalomtudományi kutatásokat végző ügynökség képviseletében mutatta be a projekt eddigi eredményeit. Széleskörű kérdőíves felméréseket végeztek az európai szociális partnerek bevonásával, hogy felmérjék a szabályozási környezetet és a legfontosabb problémákat. Az egyik kulcskérdés, hogy a széndioxid kibocsátását úgy kellene mérsékelni, hogy közben fenntartható legyen a gazdasági növekedés és a társadalmi igazságosság is. Emellett több olyan sérülékeny társadalmi csoport van, akiket különösen érint a munkaerőpiac átalakulása. Az időseket, a gyermeket vállaló nőket, a fogyatékkal élőket a klímaváltozás miatt közvetlen veszélyek fenyegetik. Emellett átfogó képzési és továbbképzési programok lennének szükségesek az átalakuló munkahelyek miatt. A kérdőíves felmérésben résztvevők hiányolják ezen új kérdések megjelenését a szociális párbeszédből és a kollektívszerződésekből is. Szükséges lenne további, széleskörű kutatások végzése is a klímaváltozás egészségügyi, társadalmi és gazdasági vonatkozásait illetően. A felmérés (problémaazonosítás) eredményeit publikálják is majd.

A szeminárium második, zárónapján egy bevezető előadás után több ország klímaváltozással kapcsolatos problémáit is stratégiáját ismerhettük meg.

Az EU említett munkavédelmi szervezete, az EU-OSHA képviseletében Elke Schneider vezető szakértő ismertette részletesen azokat az egészségügyi és munkavédelmi problémákat és kihívásokat, amelyeket a klímaváltozás okozhat. A szabadban munkát végzők mellett a nagy meleg jelentős negatív hatást gyakorol a zárt térben eleve nagy hőmérsékletű ipari üzemekben dolgozókra. A kérdés korántsem csak a versenyszféra ágazatait érinti. A rend- és katasztrófavédelmi dolgozók közül sokan rendszeresen a szabadban dolgoznak, a klímaváltozás miatti erős migrációs hullám pedig hatalmas pszichés nyomást is jelent a határvédelemmel, menekültekkel foglakozóknak. Az egészségügyi és szociális szférára pedig a hőhullámok időszakaiban rendkívüli nyomás nehezedik, ami közép- és hosszútávon stressz indukálta betegségekhez is vezethet.

A spanyol szakszervezetek képviseletében Jose de las Morenas de Toro és Mariano Sanz Lubeiro elmondták, Spanyolországot különösen súlyosan érinti a klímaváltozás. Az ország középső területein a nyári hónapok hőhullámai idején egyes területeken tartósan negyven fok feletti napi csúcshőmérséklettel kell számolni. Emellett egyre jobban terjedhetnek a trópusi betegségek. A spanyol munkavédelmi előírásokat is meg kell újítani, ezeket be kell tartatni a munkahelyeken.

Wim van Veelen, a belga FNV szakszervezeti szövetség képviseletében mutatta be az általuk fejleszett applikációt, amely egyrészt a klímaváltozással kapcsolatos egészségügyi, munkavédelmi és munkajogi kérdések megválaszolását segíti, továbbá lehetővé teszi az egyéni kockázatok monitorozását, testhőmérsékleti adatok nyilvántartását.

Annarita Piazza, a francia alapítású nemzetközi munkaügyi és munkavédelmi kérdésekkel foglalkozó Eurogip ügynökség kutatója ismertette összehasonlító jogi elemzésüket, amelyben 14 európai és 13 Európán kívüli ország szabályozását vetették össze a munkavégzés szempontjából határértéknek számító hőmérsékleti maximumokkal kapcsolatban. Kiderült, még Európán belül sem egységes a szabályozás.

A szeminárium záró előadásában Paulina Baranska, a Progressive Policies kutatási ügynökség kutatója mutatta be az ETUC kutatási projekt további céljait és ütemezését.  2023 év végén és 2024 elején célzott interjúkkal keresik meg a főbb szociális partnereket, első sorban a szakszervezeteket, a klímaváltozással kapcsolatos problémák, szabályozási igények feltárására. 2024 őszén a készülő tanulmány és projektdokumentum véglegesítésére újabb nemzetközi szemináriumot szerveznek, majd 2025-ben kerül sor a zárókonferenciára. Az előadás további részében bemutatta azokat a korábbi nemzetközi konferenciákat és ILO egyezményeket, amelyek a téma szempontjából relevánsak. Kulcsfontosságú, hogy az ILO megállapodásokat – amelyek a munkavállalók alapvető érdekeit védik – minnél több ország ratifikálja és tartsa be.

A szeminárium a görög vendéglátók részéről Andreas Stoimenidis, az ETUC részéről Giulio Romani konföderációs titkár zárszavaival ért véget. Mindketten hangsúlyozták a projekt fontosságát és a szakszervezetek szerepét a klímaváltozás negatív hatásainak kivédésében

Készítte:

Véber János

a rendezvényen a SZEF delegáltja,

a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók

Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke

Beszámoló
az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC Végrehajtó Bizottsága
2023. szeptember 27-28-i, Madridban tartott üléséről

Európai téma volt a magyar szakszervezetek tagdíjlevonási ügye

A spanyol EU soros elnökség prioritásai: a szociális párbeszéd és a szakszervezetek szerepének erősítése; megújulnak az ETUC állandó bizottságai; a szakszervezeti mozgalom megújulásának útjai; vezetőváltások az Európai Szakszervezeti Intézet élén; munkahelygarancia program újratöltve; a magyar közszférában működő szakszervezeteket sújtó új törvényjavaslat elleni tiltakozáshoz nyújtott ETUC támogatás

A VB első, az ETUC 2023 májusában, Berlinben tartott kongresszusa utáni ülésére a soros EU elnökséget ellátó spanyol kormány és a spanyol szakszervezetek meghívására Madridban került sor. Az ülés előtt az osztrák ÖGB szakszervezeti szövetség koordinálásával a közép-európai szakszervezetek képviselői a CEYTUN együttműködés keretében munkaebéden vehettek részt, ahol lehetőség nyílt röviden áttekinteni a VB tervezett napirendi pontjait. Emellett találkozhattunk Oliver Röpkével, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság munkavállalói oldalának elnökével, aki beszámolt róla, hogy az EGSZB megvizsgálja a potenciális EU tagjelölt országok (balkáni országok és Ukrajna) szociális párbeszéd-rendszerét. Elkerülendő azt a helyzetet, ami a legutóbbi EU bővítések alkalmával történt, hogy több olyan ország is tagja lehetett az EU-nak, amelyben nem, vagy nem megfelelően működnek a társadalmi párbeszéd intézményei, és a szakszervezetek munkáját is akadályozzák.

A VB ülését az ETUC 2023-ban választott új elnöke, Wolfgang Katzian, az ÖGB elnöke vezette le. A VB tagjait és a részben megújult ETUC vezetést a spanyol kormány részéről José Manuel Albares Bueno külügy- és európai uniós ügyekért felelős miniszter, majd az ülés második napján Yolanda Díaz Pérez szociális és munkaügyi miniszter köszöntötte. Mindketten hangsúlyozták, hogy a soros spanyol EU elnökség számára fontos prioritás a szociális párbeszéd erősítése, a munkavállalók helyzetének javítása a jelenlegi gazdasági problémák közepette. A szakszervezeteket ebben fontos szereplőnek tekintik, számítanak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban végzett munkájukra is. Pérez munkaügyi miniszter asszony hangsúlyozta az atipikus munkát végzők (pl. háztartási alkalmazottak, plattform munkavállalók) jogai védelmének fontosságát. Emellett külön kitért arra, hogy a multinacionális vállalatoknak, különösen a nagyon nyereséges ágazatokban, a profitból sokkal többet kellene visszafordítaniuk dolgozóik számára. Ennek jó példája az amerikai autóiparban most zajló sztrájksorozat, amelyet a Biden kormányzat is támogat. Spanyol szakszervezeti vezetők is köszöntötték a VB tagjait és röviden beszámoltak a nehéz spanyol gazdasági helyzetről, amelyet társadalmi problémák is kísérnek. (A relatíve magas munkanélküliség ellenére a képzett fiatalok gyakran elhagyják az országot.)
Az ülés első napján, a szokásoknak megfelelően a VB elfogadta az előző vezetői ülések emlékeztetőit és a vezető testületekben történt személyi változásokat. A VB már többször foglalkozott az alapvetően etnikai alapon szerveződő, egymással komoly nézeteltérésben működő boszniai szakszervezeti szövetségekkel, ETUC-ban való képviseletükkel. A konfliktus megoldására a tavaszi VB ülésén jószolgálati bizottságot választott. A bizottság többkörös helyszíni egyeztetéseket tartott. A bizottság és az ETUC vezetése javaslatára a VB úgy döntött, hogy mindkét szövetség megtarthatja megfigyelői státuszát a nemzetközi szövetségben.

A VB hosszabb vita és több módosítás után elfogadta azt az előterjesztést és nyilatkozatot, amelyet a jövő évi európai uniós választásokon való részvételre buzdítja a munkavállalókat, hogy olyan pártokra szavazzanak, amelyek fontosnak tartják a dolgozók jogait, a társadalmi párbeszédet és a jövedelmek megfelelő elosztását. Az európai pártokat is felhívják a szakszervezeti mozgalom támogatására. Tekintettel az erősödő szélsójobboldali mozgalmakra, a következő uniós választásnak kiemelt jelentősége van.

A VB megtárgyalta és elfogadta a szakszervezetek megújításával kapcsolatos állásfoglalást és munkatervet is. Az elmúlt két évtizedben (2000 és 2019 között) Európa-szerte csökkent a szakszervezeti tagok száma és a kollektív szerződés hatálya alatt (védettebb körülmények között) dolgozó munkavállalók száma. Az ETUC a berlini kongresszuson foglalkozott a kérdéssel, amelynek megoldására magasszintű munkacsoport jön létre, ennek munkájáról tájékoztatást kap majd a VB.

Az első nap végén került sor az Európai Szakszervezeti Intézet beszámolója és 2023-2024 évi munkatervének és költségtervének elfogadására. Az Intézet költségvetését, így a képzésekre fordítható kereteket jelentősen csökkentette az Európai Unió. Emellett 2023 nyarán és őszén teljes vezetőváltásra is sor kerül. A korábbi főigazgató és a kutatási és képzési igazgatók vezetői megbízásait – szakmai és menedzsment problémák miatt – megszűntette az ETUC vezetése, amit a VB is elfogadott. Az Intézet vezetői feladatait ideiglenesen Isabelle Schömann főtitkár-helyettes vette át. Az új vezetői pályázatokat már meghirdették.

A VB elfogadta a tervezett nagy európai demonstrációkra vonatkozó előterjesztést is. Az ETUC a munkavállalók védelme és a megszorító politika ellen nagy tüntetéseket szervez Párizsban október 13-ára és Brüsszelbe december 13-ára, amelyre várják a tagszervezetek résztvevőit.
A VB második napján elfogadta a 2022-es évről szóló részletes pénzügyi beszámolót és az ahhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentéseket.

Ezt követően került elfogadásra az ETUC új állandó bizottsági struktúrája és bizottságok létrehozásának ütemterve. Az állandó bizottságok, amelyekben az ETUC tagállamai egy-egy képviselője vesz részt (az adott országok konföderációinak konszenzusos jelölése alapján), fontos szerepet játszanak a nemzetközi szövetség életében: a VB-k és a kongresszusok elé kerülő előterjesztések és állásfoglalások tervezeteit e bizottságok készítik elő és tárgyalják meg. Az új struktúrában a szövetség igyekszik alkalmazkodni a változó munkaerőpiaci kihívásokhoz. A bizottságok száma, neve és tematikája változik a korábbiakhoz képest.

A megtárgyalt és elfogadott további fontosabb előterjesztések:
A VB elfogadta az európai üzemi tanácsok munkáját szabályozó irányelv módosításával az Európai Bizottsággal folytatandó egyeztetés keretében adandó szakszervezeti álláspontot tartalmazó dokumentumot. Cél a szakszervezetek helyzetének erősítése.

A VB megtárgyalta és elfogadta azt a kezdeményezést, amely a leggazdagabb magánszemélyek vagyonának külön adóztatását kezdeményezi az EU-ban. Cél, hogy a klímaváltozás és a migráció okozta társadalmi költségek viseléséből a leggazdagabbak is kivegyék részüket. A vagyoni határt EU szerte egységes elvek szerint kellene meghatározni.

A VB elfogadta azt a kezdeményezését, amelynek célja egy, a korábbi ifjúsági garancia programhoz hasonló európai program létrehozása. Ez az erre önként vállalkozó, régóta munkanélküliséggel küzdő embereknek nyújtana átképzést és ennek sikeres elvégzése után megfelelő munkahelyet. Az ETUC a program elindítását fogja kezdeményezni az Európai Bizottságnál.

Az ülés utolsó napirendi pontjában Esther Lynch főtitkár tartotta meg, szokásos időközi beszámolóját, amelynek írásos anyagában kitért a szakszervezeteket ért támadásokra, köztük a közszférában működő magyar szakszervezetek munkáltatói tagdíjlevonást tiltó törvény tervezetére. Az ETUC és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, az EPSU levélben kérte a magyar kormánytól a tervezet visszavonását, ami nem történt meg, azzal kapcsolatban nem volt sem formális, sem informális egyeztetés. Az ETUC és az EPSU vezetőkkel folytatott, az üggyel kapcsolatos beszélgetések során azt javasolták, hogy a fejleményekről folyamatosan tájékoztatást kapjanak a magyar szakszervezetektől.

Az ülést Wolfgang Katzian zárta be és tájékoztatta a VB tagjait, hogy a testület szokásos évvégi ülésére várhatóan 2023 december elején kerül sor.

A Beszámolót készítette:

Véber János
a VB-ben a SZEF helyettes képviselője,
a Közgyűjteményi és Közművelődési
Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke

Beszámoló
az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Munkaügyi, Munkaerőpiaci és Mobilitási Állandó Bizottsága üléséről
(Brüsszel, 2023. szeptember 7.)

A Bizottság 2023. évi második ülését személyes jelenléti formában tartotta. A 2023 májusi berlini ETUC kongresszust követően részben megújult a szervezet vezetése, és az egyes témákat is újra osztották a vezetők egymás között. Ennek eredményeképp ennek a Bizottságnak a vezetését Tea Jarc, új konföderációs titkár vette át. Elmondta, hogy a bizottsági munkában a tagszervezetek aktív közreműködését várja, a szokásos napirendeken túl igyekszik az egyes országok szakszervezetei problémáit is megismerni. Fontosnak tartja a fiatalok bevonását a munkába.
Az első napirendi pont keretében Tea Jarc és Ignacio Dorreste, az ETUC szakértője ismertették az ETUC kezdeményezését, amelynek célja egy, a korábbi ifjúsági garancia programhoz hasonló európai program létrehozása. Ez az erre önként vállalkozó, régóta munkanélküliséggel küzdő embereknek nyújtana átképzést és ennek sikeres elvégzése után megfelelő munkahelyet. Erre azért is lenne lehetőség, mert az európai munkaerőpiacon kettőség jellemző: a munkaerőhiány mellett a képzetlen, sokszor idősebb munkavállalók nem tudnak elhelyezkedni. Az ETUC a program elindítását fogja kezdeményezni az Európai Bizottságnál. A bizottsági tagok alapvetően támogatták a javaslatot, azzal, hogy elsősorban a reálgazdaságban kell munkahelyeket teremteni, a közmunka jellegű megoldások csak átmeneti segítséget jelenthetnek.

Ezt követően Tea Jarc a fogyatékossággal élő munkavállalók kapcsolatos legújabb fejleményeket ismertette. Az Európai Bizottság be kíván vezetni egy digitális kártyát, amely a fogyatékkal élők számára az egész unióban kedvezményeket biztosítana (pl. parkolás, múzeumi belépő és egyéb kedvezmények). Az ETUC ugyanakkor azt követeli, hogy a kártya ne csak kedvezménykártyaként, hanem a munkavállalást segítő eszközként is funkcionáljon. A kártya tartalmazhatna egészségügyi, biztosítási és foglalkoztatási adatokat. Az egyeztetések még csak most indulnak. A kártyával kapcsolatos, egyelőre csak angol nyelven elérhető információk itt olvashatóak.

A délutáni szekcióban az ETUC szakértői, Igancio Dorreste és Joakim Smedmam, mutatták be a szűkülő európai munkaerőpiaccal és a lehetséges szakszervezeti állásponttal kapcsolatos ETUC állásfoglalás módosított, rövidített tervezetét. A jelenlegi munkavállalóknak és a fiataloknak is jó oktatásra és szakképzésre, átképzésre van szüksége. Ehhez növelni kell a közkiadásokat az egészségügy, oktatás, kultúra és a szociális ellátórendszer fejlesztése érdekében. Meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet. Az anyagot korábban már tárgyalta több ETUC Bizottság. Mivel a kérdés nagyon komplex és több területet érint, a következő végrehajtó bizottsági ülésen lesz döntés arról, hogy milyen formában jelentesse meg a szervezet: szakpolitikai döntéseket megalapozó állásfoglalásként vagy közleményként.

A napirend utolsó pontjaként Giovanni Casale, az ETUC szakértője röviden összefoglalta az európai szemeszterrel kapcsolatos, várható történéseket. Az ősz folyamán, novemberben az Európai Tanács közzéteszi fenntartható növekedési és foglalkoztatási jelentéseit, amelyek alapján a következő év elején elkészülnek az uniós szintű ajánlások. Ezt követően készítik el a tagországok saját stabilitási, illetve konvergenciaprogramjaikat. A benyújtott terveket az EU értékeli és országspecifikus ajánlásokat tesz. Az európai szociális partnerek, így az ETUC is, részt vesznek a folyamatban, és folyamatosan értékelik az EU uniós és nemzeti szintű ajánlásait, prioritásait. A következő év prioritásai lesznek többek között az orosz-ukrán háború gazdasági következményeinek mérséklése, a zöld-átállás, a klíma-válság és a migrációs helyzet kezelése. (Az európai szemeszterrel kapcsolatban itt érhetők el magyar nyelven információk,
Az ülés zárásakor Tea Jarc konföderációs titkár, a Bizottság elnöke megköszönte a résztvevők aktív közreműködését és a bizottság eddigi munkáját, elmondta, hogy az ETUC bizottságai a szeptemberi ETUC Végrehajtó Bizottsága ülése után megújulnak, ahogy e bizottság is. A munkaerőpiaci mobilitással várhatóan egy másik bizottság foglalkozik majd, ez a testület pedig nevében is utalni fog az atipikus munkavégzési formákra (pl. távmunka, plattform munkavégzés).

A Beszámolót készítette:

Véber János
a Bizottságban a SZEF delegáltja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók
Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke,

SZEF és KKDSZ részvétel az Osztrák Szakszervezeti Szövetség, az ÖGB ötéves ciklust záró, tisztújító kongresszusán

Bécs, 2023. június 20-21.

Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség, az ÖGB – köszönhetően az osztrák egyeztetésre alapuló, konszenzust kereső társadalmi modellnek is – a sikeres európai szakszervezeti szövetségek közé tartozik. A nagymúltú konföderáció többmilliós tagsággal, az egész osztrák munkaerőpiacot lefedő szervezettel, különböző erős tagozatokkal, így utánpótlást biztosító ifjúsági bizottsággal is rendelkezik. Az ötévente megrendezésre kerülő tisztújító kongresszusukat, amelyre a SZEF is meghívást kapott, 2023. június 20 és 22. között rendezték meg Bécsben nagyszámú meghívott külföldi szakszervezeti vendég jelenlétében.

A SZEF képviseletében a kongresszuson Csóti Csaba, a SZEF elnöke és Véber János, a KKDSZ alelnöke, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottságában a SZEF helyettes képviselője vettek részt.

A kongresszus megnyitása előtt a külföldi vendégeket hivatalában fogadta Alexander Van der Bellen, Ausztria szövetségi elnöke, aki hangsúlyozta milyen fontosnak tartja a társadalmi párbeszédet, így a szakszervezeteket is. Az ÖGB belföldi és nemzetközi munkáját kiemelten sikeresnek tartja. Esther Lynch, az ETUC főtitkárhelyettese is köszöntötte a vendégeket.

Ezt követően, június 20-án délután került sor a kongresszus hivatalos megnyitójára közel 400 küldött és a nemzetközi és osztrák vendégek jelenlétében. A rendezvényen az ÖGB vezetői mellett Bécs polgármestere, Michael Ludwig, az osztrák kancellár, Karl Nehammer és Alexander Van der Bellen szövetségi elnök is beszédet mondtak. Mindannyian hangsúlyozták elkötelezettségüket a konszenzuson és társadalmi párbeszéden alapuló osztrák politikai berendezkedés mellett és elismerték az ÖGB szerepét.

Másnap plenáris üléssel folytatódott a kongresszus, ahol az ukrán szakszervezetek képviselője mondott köszönetet az ÖGB-nek a háború sújtotta Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségért. Wolfgang Katzian, az ÖGB elnöke is köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Az elmúlt ötéves időszakról elmondta, hogy a koronavírus világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió és a nyomában járó gazdasági válság voltak talán a legnagyobb kihívások. (Wolfgang Katziant az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC berlini kongresszusán nemrégiben elnökévé választotta,  és az ÖGB kongresszus is megerősítette osztrák szakszervezeti elnöki tisztségében.)

Ezt követően a kongresszus meghívott nemzetközi vendégei számára külön workshopot szerveztek, ahol az ÖGB szakértői mutatták be az ÖGB és a háromoldalú egyeztetésre alapuló osztrák társadalmi modell történetét, továbbá a jelenlegi gazdasági helyzetet. Elmondták, hogy annak ellenére, hogy időnként egyes szélsőjobboldali pártokat is tömörítő kormányok igyekeztek megnyirbálni a szakszervezeti jogokat, az ÖGB fontos szereplője az osztrák társadalomnak és gazdaságnak. A jelen helyzetben Ausztria fontos problémája az EU viszonylatban magas, (a magyarhoz képest alacsonynak tűnő) 10 % körüli infláció, a fosszilis energiafüggőség (Oroszországtól), a menekültek és bevándorlók társadalmi integrációja és a digitális átállás, továbbá a klímaváltozás. E kérdések az ÖGB számára is fontosak, szakértőik Ausztriában és nemzetközi szinten részt vesznek az ezeknek a problémáknak a kezelésére irányuló törekvésekben.

Összességében elmondható, hogy Ausztria jelenlegi gazdasági és társadalmi fejlettségéhez jelentősen hozzájárult a folyamatos társadalmi párbeszéd és ezen keresztül a szakszervezeti mozgalom és ez más országok számára is pozitív példa kellene hogy legyen.

Készítette:

Véber János

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről

Brüsszel, 2023. március 30-31.

Jelölések és előterjesztések a 2023. évi berlini tisztújító ETUC kongresszusra; Főtitkári beszámoló: francia szakszervezeti tiltakozás a nyugdíjkorhatár-emelés ellen, súlyos kormányzati intézkedések több országban a szakszervezetekkel és vezetőikkel szemben (Belorusszia és Tunézia); az ETUC követeli az európai gazdasági kormányzásban a szociális szempontok érvényre juttatását; az európai üzemi tanács irányelv módosítása; minőségi gyakornoki álláshelyek kialakítása; az európai energia szektor megújítása;  a szűkülő európai munkaerőpiac következményei

Az ETUC Végrehajtó Bizottsága ebben az összetételben utolsó, tisztújítás előtti ülését március 30-31-én tartotta Brüsszelben. Az ETUC-nak közel két évtizedig helyet biztosító nemzetközi szakszervezeti székház tartós lízingbe adása miatt az ülésre ismét a Brüsszel EU-s negyedében található Európai Gazdasági és Szociális Bizottság székhelyén került sor.

A napirendnek és a szokásoknak megfelelően a Bizottság elfogadta az ETUC vezető testületei (végrehajtó és irányító bizottság) decemberi ülései emlékeztetőit, majd a tagszervezetek ajánlásai alapján e testületek időközi személyi változásait.

Ezt követően Esther Lynch, az ETUC főtitkára tartotta meg főtitkári beszámolóját. Szólt a francia szakszervezetek Macron elnök nyugdíjkorhatár-emelést jelentő reformja elleni tiltakozóakcióiról, amelyet az ETUC támogat. Beszámolt arról, hogy az ETUC vezetői Tunéziába látogattak, hogy tiltakozzanak a kormányzat szakszervezetek elleni brutális fellépése miatt. A hatóságok őt és több vezetőtársát kiutasították, ami elfogadhatatlan. Az ETUC és a világszervezet, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség is tiltakozik a belorusz szakszervezeti vezetők letartóztatása és bebörtönzése ellen. Beszámolt a brit egészségügyi dolgozók sztrájkjogának korlátozásáról is. Üdvözölte az ukrán szakszervezeti szövetség megjelent képviselőjét. Elmondta, hogy az ETUC aggódalommal figyeli az ukrán szakszervezetek és a munkavállalók jogainak ukrán kormány általi korlátozását. Hangsúlyozta, hogy e VB ülés legfontosabb feladata a berlini kongresszus előkészítése.

A VB ezt követően részletesen megtárgyalta a kongresszus elé kerülő dokumentumok tervezeteit. Elsőként az ETUC kongresszus által megválasztandó vezető tisztségviselőkre vonatkozó javaslatokat. A jelöléseket 2022 őszén tették az ETUC tagszervezetei, ezt követően az ETUC főtitkára részletes egyeztetéseket folytatott a jelöltekkel és a jelölő szervezetekkel. Az így kialakított végleges listát elfogadták mind a jelöltek, mind a legfontosabb jelölő szervezetek. Az alelnöki és főtitkár-helyettesi, konföderációs titkári pozíciókra jelöléseknél figyelembe vettek régiós és nemek közti egyenlőségi szempontokat is. Esther Lynch főtitkár a következő jelölteket javasolta támogatásra a VB-nek:

Az ETUC titkársága vezetőire jelöltek (főállású tisztségviselők):

Főtitkárhelyettesek: Isabelle Schömann (DGB – Németország); Claes-Mikael Stahl (LO-S – Svédország)         Konföderációs titkárok: Tea Jarc (ZSSS – Szlovénia); Giulio Romani (CISL – Olaszország), Ludovic Voet (CSC – Belgium).

Elnökségi tag jelöltek: (társadalmi pozíciók):

Elnökjelölt: Wolfgang Katzian (ÖGB – Austria); alelnökök: Pepe Álvarez (UGT – Spanyolország), Cedanka Andric (Nezavisnost – Szerbia), Petra Bolster-Damen (FNV – Hollandia), Jarkko Eloranta (SAK – Finnország); Inga Ruginienė (LPSK – Litvánia), Josef Středula (CMKOS – Csehország); Luc Triangle (industriAll – ETUFs).

Az előzetesen egyeztett személyi javaslatot a VB nagy többséggel elfogadta és támogatásra ajánlotta a kongresszusnak, amely a jelöltekről titkos szavazással fog majd dönteni.

Ezt követően a kongresszus által megtárgyalandó dokumentumokat tárgyalta meg és fogadta el a VB. Elsőként az ETUC következő négyéves időszakának akciótervét. Itt néhány pont esetében élénk vita bontakozott ki. Ilyen volt a transznacionális vállalatok esetében országhatárokon átívelő kollektív szerződések megkötésének kérdése. A német és a francia szakszervezetek ez ellen tiltakoztak, mivel a kollektív kötést erős nemzeti hatáskörként értelmezik. Annak érdekében, hogy ebben az ügyben konszenzusos megoldás szülessen, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöke, Wolfgang Katzian, az ETUC elnökjelöltje Bécsbe invitálta a kérdésben érdekelt szervezeteket. Végül a VB-t követően, április 12-én a bécsi megbeszélésen kompromisszumos javaslat született: alapvetően a nemzeti szintű kollektív szerződéseket támogatna az ETUC, de olyan EU szabályozással ami lehetővé teszi ezek több országon belüli alkalmazását.

Szintén vita tárgyát képezte az ETUC munkabizottságainak működtetése: többen javasolták, hogy a bizottságok hibrid módon ülésezzenek (a COVID19 világjárvány legsúlyosabb időszakaiban online működtek a testületek, de 2022-től visszatértek a kizárólagos jelenléti ülésekhez).

A VB megtárgyalta és elfogadta továbbá a kongresszus napirendjének, a szavazás rendjének és más munkadokumentumoknak a tervezetét, majd a Berlinben kiadandó nyilatkozatot is. Az ETUC mind az akciótervben mind a nyilatkozatban felhívja mind az EU, mind a nemzeti kormányok figyelmét az érdemi társadalmi párbeszédre. Az ETUC elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót és szorgalmazza a konfliktus békés lezárását, Ukrajna területi integritása megőrzése mellett.

A kongresszusi dokumentumok megtárgyalása után a VB további állásfoglalásokat fogadott el, amelyeket az ETUC vezető tisztségviselői és munkabizottságai készítettek elő és fogadtak el. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

Az európai, transznacionális vállalatoknál működő üzemi tanácsokkal kapcsolatos európai uniós irányelv módosítását szakszervezeti javaslatra kezdeményezte az Európai Bizottságnál az Európai Parlament. Cél a szakszervezeti részvétel erősítése, a tanácsok jogainak megerősítése, és az, hogy az ilyen tanácsok munkájának akadályozó cégeket szankcionálhassa az EU. Az irányelv végleges módosításának további lépéseinek ütemtervét fogadta el a VB, amelyhez további egyeztetések szükségesek.

A VB megtárgyalta és elfogadta azt a kezdeményezést, amelynek célja a gyakornokként foglalkoztatott munkavállalók helyzetének javítása. Európa-szerte gyakori, hogy a gyakornokok fizetetlenül, vagy méltatlanul alacsony munkabérekért dolgoznak, rossz munkakörülmények között. Az ETUC szorgalmazza a helyzet javítását.

A testület megtárgyalta és elfogadta az ETUC javasolt határozott álláspontját az EU legújabb gazdasági kormányzással kapcsolatos intézkedéseivel kapcsolatban. Noha a 2022. évi EUs csúcstalálkozókon az Unió erősítette gazdasági együttműködését és a gazdasági válság elleni intézkedéseket tett, az ETUC hiányolja a megélhetési válság közepette ebből a szociális elemet.  

A VB támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az ETUC reagál arra a magasszintű munkacsoporti EU jelentésre, amely a Szociális Jogok Európai Pillére megvalósulását és jövőjét vizsgálta meg. Az ETUC noha egyetért a jelentés sok pontjával, szorgalmazza az európai tagországok szociális célú közkiadásainak növelését.

Az európai elektromos energiapiaccal kapcsolatos állásfoglalásban az ETUC hangsúlyozza, hogy, ahogyan az orosz-ukrán háború miatti energiaválság is megmutatta, hiba volt sok országban az energiaszektor privatizációja. A lakossági energiaárak esetében tekintettel kell lenni a fizetőképes keresletre.

Szintén foglalkozott a VB a szűkülő európai munkaerőpiaccal. A digitális és a zöldátállás, az Európán belüli mobilitás miatt az európai munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerőfelesleg: az új, informatikai és más képességeket igénylő szakmákban, továbbá a közszféra sok ágazatában (egészségügy, szociális ágazat, oktatás) jelentős munkaerőhiány tapasztalható, míg a modernizáció miatt sok munkahely átalakul, vagy meg fog szűnni. Ebben a helyzetben megfelelő oktatásra és szakképzésre, átképzésre van szüksége. Az ETUC-nak szorgalmaznia kell a közkiadások növelését: az egészségügy, oktatás, kultúra és a szociális ellátórendszer fejlesztését. Meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet. Fontos a több EU tagországban működő cégek kihelyezett dolgozói helyzetének javítása, a velük kapcsolatos szabályozások munkavállaló-baráttá tétele.

Az ülés végén Esther Lynch megköszönte ezen összetételű VB munkáját, elmondta, hogy a testület megújítására a berlini kongresszuson kerül sor.

Készítette:

Véber János, az ETUC  Végrehajtó Bizottságában a SZEF delegáltja

a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete alelnöke

A KKDSZ szolidaritási nyilatkozata az angol közszolgálati dolgozók sztrájkjogának védelmében

Az Egyesült Királyság kormánya tovább akarja csorbítani a köszolgálati dolgozók sztrájkjogot. A KKDSZ levélben fejezi ki szolidaritását az érintett szakszervezeteknek.

Február 1 – szolidaritás TUC

A munkaerő szabad áramlásának „árnyoldalai”: leszakadó peremterületek, mit tehet az Európai Unió, mit a szakszervezetek?; mobilitás az európai szűkülő munkaerőpiacon: lehetőségek és veszélyek; az EU tervei fogyatékkal élők munkaerőpiaci helyzetének javítására; a nemrégiben létrehozott Európai Munkaügyi Hatósággal kapcsolatos fejlemények

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Munkaügyi, Munkaerőpiaci és Mobilitási Állandó Bizottsága üléséről

(Brüsszel, 2023. február 17.)

A Bizottság 2023. évi első ülését személyes jelenléti formában tartotta. A délelőtti ülésszak első részének fő témája a kiküldött napirendnek megfelelően az európai munkaerőpiaci mobilitás volt. Az Európai Bizottság képviseletében Benoît Nadler, az Európai Bizottság Régiós Igazgatósága főosztályvezető-helyettese ismertette az EU európai tehetséggondozási programját. A munkaerő szabad áramlása miatt az EU-n belül és egyes tagországok között és az országok régiói között is nagyon jelentős különbségek alakultak ki a munkaerőpiacon. A fejlett régiókban elérhető jobb bérek és a munkakörülmények miatt nagyon sok jól képzett, fiatal tehetséges munkavállaló hagyja el a leszakadó peremterületeket. Ennek következtében az amúgy is hátrányosabb helyzetű területeken „tehetséggondozási csapdahelyzet” alakul ki. A jól képzett munkavállalók távozása miatt a magasan kvalifikált munkaerőt igénylő vállalkozások nem tudnak hatékonyan működni. Az átlagéletkor nagyon megnövekszik, emellett sem az oktatásra, sem más közszolgáltatásokra nincs elegendő erőforrás, így a tehetséges fiatalok sem kaphatnak megfelelő oktatást, képzést, így sokszor szüleik már a jobb iskoláztatás miatt is máshová költöznek. Ez a helyzet sok dél- és kelet-európai országot érint. (Magyarország keleti és déli régiói is érintettek.) A Bizottság olyan programok finanszírozását szorgalmazza, amelyek segítik az innovatív vállalkozások működését ezeken a területeken. Továbbá tehetséggondozást, oktatást segítő felzárkóztatási programokat indítanak. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos anyaga ide kattintva érhető el magyarul.

Ehhez kapcsolódóan Christof Roos, a flensburgi egyetem kutatója mutatta be az európai munkaerőpiaci mobilitás paradoxonjaival kapcsolatos nemzetközi kutatási projektjuk eredményeit.  Az EU bővítés óta eltelt időben felgyorsult a keleteurópai új tagállamokból az EU-n belüli migráció. Közel 6 millió ember költözött el ezekből az országokból, amelyeket népességcsökkenés fenyeget a közeljövőben. A kutatásban az EU-n belüli vándorlás okait vizsgálták. Az okok között alapvetőek az anyagi okok, az elérhető jobb életkörülmények, ugyanakkor sokan a gazdagabb országokban elérhető jobb közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) reményében is a költözést választották. A kutatás eredményei szerint mind a befogadó mind a küldő országokban alapvetően pozitív volt az EU-n belüli munkaerő szabad áramlásának megítélése, főleg az EU-n kívülről jövő migrációval szemben. Ugyanakkor már most látszanak a negatív következmények: a küldő peremországok népessége csökken, munkaerőhiány alakul ki, a kevesebb aktív dolgozó miatt veszélybe kerül a nyugdíjrendszer. A célországokban pedig gondot jelent a költöző munkavállalók társadalmi integrációja.

A két témához kapcsolódóan az ETUC szakértői, Igancio Dorreste és Joakim Smedmam, mutatták be a szűkülő európai munkaerőpiaccal és a lehetséges ezzel kapcsolatos szakszervezeti álláspontot tartalmazó ETUC állásfoglalás tervezetét. A digitális és a zöldátállás, az Európán belüli mobilitás miatt az európai munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerőfelesleg: az új, informatikai és más képességeket igénylő szakmákban, továbbá a közszféra sok ágazatában (egészségügy, szociális ágazat, oktatás) jelentős munkaerőhiány tapasztalható, míg a modernizáció miatt sok munkahely átalakul, vagy meg fog szűnni. Ebben a helyzetben a jelenlegi munkavállalóknak és a fiataloknak jó oktatásra és szakképzésre, átképzésre van szüksége. Az ETUC-nak szorgalmaznia kell a közkiadások növelését: az egészségügy, oktatás, kultúra és a szociális ellátórendszer fejlesztését. Meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet. Fontos a több EU tagországban működő cégek kihelyezett dolgozói helyzetének javítása, a velük kapcsolatos szabályozások munkavállaló-baráttá tétele. Mivel a kérdés nagyon komplex és sok területet érint, a bizottság tagjai sok észrevételt fűztek az anyaghoz. A közszférával kapcsolatban többen elmondtuk, hogy hiába nagy a munkaerőhiány, az egyes tagállamok költségvetési takarékoskodása miatt nem, vagy csak kis mértékben emelkednek a dolgozók bérei, a munkaterhek viszont növekednek. A dokumentum az ülésen elhangzott módosítási javaslatokkal várhatóan az ETUC márciusi Végrehajtó Bizottsága elé kerül.

Ezt követően Monika Chaba, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Igazgatósága tanácsadója mutatta be a cseh soros elnökség által 2022-ben előkészített, a fogyatékkal élők képzési és munkaerőpiaci helyzetének javítását célzó kezdeményezéseket. Elmondta, hogy az átlagéletkor emelkedése, továbbá a stressz okozta egészségkárosodás miatt is, 2030-ra az európai munkavállalók akár 10-15 %-a is szenvedhet hátrányt valamilyen szerzett vagy veleszületett betegség miatt. Az Európai Bizottság olyan európai szabályozást készít elő, amely az eddigi – inkább formális – jogi védelmet megerősítené emellett támogatásokkal segítenék a valódi esélyegyenlőséget, ugyanis gyakran fordul elő, hogy  sérülnek a fogyatékkal élők jogai, és az, hogy képzésekhez és megfelelő munkahelyekhez, és méltó munkakörülményekhez jussanak.

Az Európai Munkaügyi Hatósággal (ELA) kapcsolatos legújabb fejleményeket Joakim Smedmam, az ETUC szakértője foglalta össze. Nagy részben az ETUC kezdeményezésére jött létre az EU szintű hatóság 2020-ban. A Hatóság elsősorban olyan határokon átnyúlóan működő ágazatok ügyeivel foglakozik, mint a szállítmányozás, vagy a digitális platform munkavállalás. Az ELA szervezetének kialakítása, bővítése folyamatban van, a közeljövőben több más EU-s intézmény beolvad a hatóságba, amely különösen fontosnak tartja a társadalmi partnerek bevonását.

Az ELA egyelőre nagyrészt angolnyelvű honlapja itt érhető el: https://www.ela.europa.eu/hu.

Az ülés zárásakor Claes-Mikael Ståhl  ETUC főtitkár-helyettes, a Bizottság elnöke megköszönte a résztvevők aktív közreműködését és a bizottság eddigi munkáját, elmondta, hogy az ETUC bizottságai a berlini tisztújító kongresszust követően megújulnak.

                                    Készítette:

Véber János,

a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók

Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke, a Bizottságban a SZEF delegáltja

——————————————————————————————————————–

Beszámoló

az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről

Brüsszel, 2022. december 6.

Új ETUC főtitkár; felkészülés, jelölések a 2023. évi tisztújító ETUC kongresszusra; mesterséges intelligencia a munka világában; biztonságban a munkahelyen, az otthoni és az online térben: fellépés a családon belüli, munkahelyi és internetes erőszakkal szemben; szociális demokratikus jogok érvényesülésének figyelembe vétele az európai támogatások elosztása során

Az ETUC Végrehajtó Bizottsága 2022. évi utolsó ülését december 6-án tartotta Brüsszelben. Tekintettel arra, hogy az ETUC-nak eddig helyet biztosító nemzetközi szakszervezeti székházat tulajdonosai tartós lízingbe adták, az ülésre nem ott, a megszokott helyszínen, hanem a Brüsszel EU-s negyedében található Európai Gazdasági és Szociális Bizottság székhelyén került sor.

A napirendnek megfelelően a Bizottság elfogadta az ETUC vezető testületei (végrehajtó és irányító bizottság) októberi ülései emlékeztetőit, majd a tagszervezetek ajánlásai alapján e testületek személyi változásait. Ezt követően a 2023. évi költségtervet tárgyalta meg és fogadta el a testület, amely tartalmazza az egyes tagszervezetek által fizetendő tagdíjakat. Emellett az előző üléseken az ETUC tagjai közé felvett moldvai és ukrán szakszervezeti szövetségek tagdíjfizetési kategóriába sorolásáról is döntött a VB: mivel mindkét országban komoly problémát okoz a háborús konfliktus, a legkedvezőbb kategóriába kerültek.

Az ülés közben elektronikus szavazófelületen szavaztak titkos szavazással a Végrehajtó Bizottság tagjai az ETUC új főtitkárának személyéről. Noha a tisztújító kongresszus 2023 májusában esedékes, az ETUC eddigi főtitkárát, Luca Visentinit a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség az ITUC főtitkáráva választotta, ezért 2022 októberétől a korábbi főtitkár-helyettes, Esther Lynch vezette a szövetséget ügyvivő főtitkárként. A VB most az ő főtitkári pozíciójáról szavazott. A testület tagjai az online, titkos szavazást biztosító rendszerben 96 %-os többséggel Esther Lynchet választották az ETUC főtitkárának. (A választási eredményt még meg kell erősítenie a 2023. évi berlini kongresszusnak is, de ettől függetlenül Esther Lynch a hivatalban lévő főtitkár, aki tapasztalt, széleskörű támogatással rendelkező szakszervezeti vezető.)

Még a szavazás alatt tartotta meg ügyvivő főtitkári beszámolóját Esther Lynch. Beszámolt az ETUC megélhetésiköltség-válság miatti akcióprogramjáról, amelynek részeként a belga szakszervezetek december 15-ére nagyszabású tüntetést szerveznek Brüsszelben. Az ETUC azt követeli az európai uniótól és a tagállami kormányzatoktól, nagyvállalatoktól, hogy a válság által legjobban sújtott társadalmi rétegeket támogassák, segítsenek a munkahelyek megőrzésében. Beszámolt a kampány sajtóvisszhangjáról is: a nagy európai (Politico, Frankfurter Allgemeine Zeitung) és amerikai lapok (The Washington Post) foglalkoztak a kampánnyal. Az ETUC ezen ügyekben további egyeztetéseket kezdeményez az Európai Bizottsággal. Beszámolt arról, hogy az európai minimálbér irányelv miatt is egyre fontosabb a dolgozók a kollektívszerződéssel való lefedettsége, kiemelte Litvániát, ahol ez az arány 10 %-ról 25 %-ra emelkedett. Elmondta, hogy az ETUC több fontos, készülő EU-s irányelvvel kapcsolatban kifejtette véleményét, így a kényszermunkával készült termékek forgalmazásának korlátozásával, vagy a nők bérhátrányának megszűntetését célzó kezdeményezéssel kapcsolatban. A beszámolóhoz több hozzászólás érkezett: sokan az egyes tagországok történéseiről számoltak be.

Ezt követően került sor a 2023-as kongresszusra jelölt tisztségviselőjelöltek bemutatására és rövid bemutatkozására. Elhangzott, hogy a jelölések beérkezési határideje 2022. november 30. volt.

Az elnöki, az alelnöki (ez utóbbi kettő társadalmi munkában végzett, tiszteleti jellegű tisztség), a két főtitkár-helyettesi, a négy konföderációs titkári és az auditori (kb. a magyar felügyelő bizottsági pozíciónak megfelelő pozíciókra) lehetett jelöléseket tenni.  A főbb jelölések a következők voltak:

Az ETUC elnöki pozíciójára egyetlen személyre érkezett sok jelölés: Wolfgang Katziant, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség, az ÖGB elnökét az ETUC nagyon sok tagszervezete, így a SZEF is támogatja.

A főtitkári pozícióra nem volt szükséges külön jelölés, mivel Esther Lynchet az ETUC VB már megerősítette, vele kapcsolatban csak egy megerősítő szavazás lesz a kongresszuson. A két főtitkár-helyettesi tisztségre többes jelölés történt, és a jelölések megoszlottak: Liina Caarra, az eddigi egyik konföderációs titkára több, nagyrészt dél- és keleteurópai szervezet tett jelölést, Claes-Mikael Ståhlt, aki már a mostani ciklusban is főtitkár-helyettes volt, döntően északeurópai szervezetek jelölték, Isabelle Schömannra, az eddigi egyik konföderációs titkárra, pedig nyugateurópai és középeurópai szervezetek tettek jelöléseket. A konföderációs titkári pozíciókra az alábbi személyeket jelölték: Tea Jarc, Ludovic Voet (aki a jelenlegi ciklusban is konföderációs titkár),  Ozlem Yildirim, Giulio Romani és Isabelle Schömann is kaptak jelölést. (Isabelle jelenleg is konföderációs titkár, arra az esetre jelölték, ha nem választanák meg főtitkárhelyettesnek.)

Esther Lynch elmondta, hogy a jelöltekkel konzultálni fog, és az ETUC VB következő ülésére be fogja mutatni az általa ajánlott ETUC vezetőséget. Ezt követően a VB elfogadta a kongresszus tárgyalási irányelveire tett javaslatot. Az elfogadott irányelv hangsúlyozza, hogy a kongresszusi tárgyalás során konstruktív, a vitapartnereket tisztelő magatartást kell tanúsítani. A kommunikációban szigorúan kerülni kell a nemi, faji vagy egyéb diszkriminációra utaló megfogalmazásokat.

A főtitkári beszámolót követően további napirendi pontokat tárgyalt meg a VB. Már az októberi ülésen szó volt a Bosznia-hercegovinai szakszervezeti szövetségek között nagyrészt az ország etnikai megosztottsága miatti konfliktusról, amely az ország ETUC-beli képviseletét is akadályozza. A főtitkár kérésére a VB erre jelentkező tagjaiból jószolgálati bizottság alakult, amely helyszíni látogatással is közvetíteni tervez az ügyben.

Az ETUC véleményezte az Európai Bizottság mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos irányelvének tervezetét is. E technológia széleskörben kezd elterjedni a nagylétszámú, multinacionális vállalatoknál. Sokszor ilyen eszközökkel végzik a munkavállalók teljesítményének mérését, megfigyelését. Az ETUC javasolt álláspontja szerint, amelyet a VB is támogatott, szükséges a munkavállalók személyes adatainak fokozott védelme és az ilyen eszközök használatának

A következő napirendi pontban az Bizottság az Európai Bizottság új, elsősorban a nők védelmét szolgáló „Biztonságban otthon, biztonságban a munkahelyen, biztonságban online” című tervezett irányelvével kapcsolatos ETUC álláspontot fogadta el a VB. Az ETUC támogatja az EB irányelvet, egyetért annak céljaival, de álláspontja szerint nem kellőképpen vonták be annak kidolgozásába a szociális partnereket. Emellett az irányelvből hiányolják a konkrét intézkedéseket, pl. a munkahelyi intézkedési tervek kidolgozására vonatkozó kötelezettséget.

Szintén tárgyalt a VB az ETUC vezetés javaslatáról, amelyben az ETUC kéri, hogy az EU vizsgálja felül a hatályos harmadik országból (nem EU tagállamból) érkezett munkavállalóinak munkavállalására vonatkozó szabályozását. Az ETUC több rugalmasságot vár a jelenlegi szabályokkal kapcsolatban a munkavállalók javára, pl. a szakmán belül a munkahelyváltás lehetőségének biztosítását. A VB egyetértett a javasolt állásponttal.

A VB foglalkozott EU legújabb törekvéseivel, amely szerint az európai uniós támogatások odaítélésénél figyelembe kell venni a demokratikus és szociális jogok érvényesülését. Az ETUC támogatja az ez irányú kezdeményezéséket: mind a tagállami, mind pedig a nagy vállalatoknak adott támogatások, közbeszerzések esetében szorgalmazza, hogy az EU-s intézmények a források odaítélésénél vegyék figyelembe a munkavállalói jogok érvényesülését.

A napirendi pontokat követően Esther Lynch főtitkár elmondta, hogy a VB következő rendes ülésére várhatóan 2023 márciusában kerül sor.

Készítette:

Véber János,

az ETUC  Végrehajtó Bizottságában a SZEF delegáltja

a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete alelnöke