Látogatók nélkül próbálnak túlélni a múzeumok

„…A múzeumi munka nagy része – nem csak most, hanem – egyébként sem a látogatók szeme előtt zajlik – mondta Dobrovits Orsolya, a Közszolgálati és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke.”

„…Dobrovits Orsolya, a Közszolgálati és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke elmondta az Indexnek, hogy a kormányzati elvonások a települési fenntartású közművelődési intézményekben eredményezhetnek megszorításokat.”

Látogatók nélkül próbálnak túlélni a múzeumok – teljes cikk az Indextől

A járványügyi korlátozások novemberi bevezetése óta a közgyűjtemények, könyvtárak és a galériák sem fogadhatnak látogatókat. A zárt ajtók mögött intenzíven folyik a munka. A kultúra digitalizálódik. Miközben a közgyűjteményi dolgozók a tavaly beígért 6 százalékos béremelést szeretnék megkapni.

A kultúra digitalizálása nagy kihívás a szakmának. Az online múzeumi séta remek kikapcsolódás villamosozás közben, de csak 2-3 percig izgalmas. Az emberek inkább a közösségi kultúra fogyasztásra vágynak. Ezért most a múzeumoknak kell a látogatókhoz alkalmazkodni. Szórakoztató és elgondolkodtató tartalmakkal kell megszólítaniuk az érdeklődőket a közösségi oldalakon.

Senki se gondolta volna a koronavírus előtt, hogy a Nemzeti Múzeum a Facebookon posztolja, 

#HONFOGLALÁSKOR,

vagy hogy a Nemzeti Galéria programajánlóban virít egy hatalmas smiley.

A legnépszerűbb programok közé a játékos városséták, az interaktív online tárlatvezetések és a múzeumok gyűjteményét megismertető kvízjátékok tartoznak. A képzőművészek és a galériák már online tartják a kiállítás bemutatókat.

A koronavírus miatt az online térbe kényszerült a könnyű és a komolyzene, a színház és a kiállítótermek. Még az éjszaki élet is az interneten tolja a bulikat. Persze lájkokból nem lehet befizetni a sárga csekket, de a legismertebb hazai DJ-k is azt tapasztalják, hogy a közönség megunta a fotelbulizást. Mindenki a valóságban szeretne élményeket gyűjteni. Ezért a múzeumoknak jó nagy adag kreativitást kell bevetniük, hogy fenntartsák a közönség érdeklődését.

Éjszaka a múzeumban

Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum már az esti órákban is tart interaktív tárlatvezetéseket. Az élő vezetéseknél nem a kiállítótérből jelentkezünk be – számolt be az Indexnek Miklós Léna a Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria kommunikációs referense –, de a technikai lehetőségekkel élve megidézzük a múzeumi tereket és a digitális eszközök segítségével akár olyan részleteket is meg tudunk mutatni, amelyeket műtárgyvédelmi okok miatt az eredeti műtárgyak esetében nem tudunk megfigyelni. Az online térben tartott tárlatvezetés másik nagy előnye, hogy olyan műtárgyakat is be tudunk mutatni, amelyek jelenleg nincsenek kiállítva.

Így párhuzamokat vonhatunk, összehasonlíthatunk, sokkal tágabb értelmezést nyer egy-egy korszak. A virtuális térben tehát az érdeklődők a műtárgyakat olyan nagyításban és összefüggésben csodálhatják meg, ahogyan a kiállítótérben nem lenne rá lehetőségünk – mondta Miklós Léna. Hozzátette, a múzeum+ estek sikerét jól mutatja, hogy volt olyan alkalom, amikor több mint ezren érdeklődtek.

A Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria a Zoom felületén tartja a tárlatvezetéseket.

Azok az online tárlatvezetések, amelyek nem az állandó kiállításaink remekműveit mutatják be, a múzeum újranyitása után is a kínálatunkban maradnak – mondta Miklós Léna. Februárban a Szépművészeti Múzeumban Istenek tematikával rendezzük meg a programot, márciusban a Nemzeti Galériában pedig Aba-Novák Vilmos lesz a hívószó.

A múzeumi munka nagy része – nem csak most, hanem – egyébként sem a látogatók szeme előtt zajlik – mondta Dobrovits Orsolya, a Közszolgálati és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke.

Gyűjteményrendezés, nyilvántartás, műtárgyvédelem, ezek olyan alapfeladatok, melyek nélkül nincsenek múzeumi programok sem. Ha ezeket nem tudja végezni egy intézmény, akkor nincs online tartalom se. A járvány – a sok nehézség ellenére – éppen arra jó, hogy az ezen a területeken felhalmozódott hátralékokat el lehet végezni. Például a múzeumnak adományozott hagyaték, vagy a múzeum gyűjtőkörét érintő képeslapok stb. feldolgozása, ami eddig esetleg váratott magára, mert az egymást váltó időszaki kiállításokra való készülés elsőbbséget élvezett – részletezte a szakszervezeti vezető.

Dobrovits Orsolya arról számolt be, hogy járvány felgyorsította a közgyűjtemények digitalizációját. A legtöbb helyen ugrásra készen várják a nyitást.

Mivel a múzeumok anyaga, gyűjteménye lényegesen nagyobb, mint ami a kiállítótérben bármikor is látható, maradt még feldolgozásra váró anyag bőven

– mondta.

A zárt múzeumi ajtók mögött

A járvány nem fenyeget munkahelyek tömeges elvesztésével. Nem várható létszámleépítés a kulturális ágazatban, de a közgyűjtemények dogozói is megszenvedték a koronavírust. Tavaly vonták el a munkavállalók közalkalmazotti státuszát. Cserében 6 százalékos bérfejlesztést ígért azoknak a kormány, akik vállalták, hogy a Munkatörvénykönyv szerint dolgoznak tovább.

Dobrovits Orsolya, a Közszolgálati és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke elmondta az Indexnek, hogy a kormányzati elvonások a települési fenntartású közművelődési intézményekben eredményezhetnek megszorításokat.

A kieső önkormányzati bevételek a kiadások csökkentésére kényszerítik a fenntartókat , és ez érintheti a közgyűjteményi területet is. Van ahol a munkáltató 8 óra helyett, csak részmunkaidőben tudja foglalkoztatni a dolgozókat.

Dobrovits Orsolya szerint a szakma már alapból létszámhiánnyal küzd. A dolgozók átlagfizetése havi bruttó 219 ezer forint.

A dolgozók nagy része – akár több diplomával, több évtizedes szakmai tapasztalattal is – csak ennyit keresett, akinek ennél valamivel több a bére annak több mint egy évtizede változatlanul ugyanannyi – mondta.

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy sok helyen megszülettek az új kollektív szerződések és sok helyen most folynak erről a tárgyalások.

Ezekben a munkahelyi kollektív szerződésben tudnak a kollégák olyan – a munkakörülményekre, munkabérre vonatkozó – megállapodásokat kötni, melyek az adott kollektívának kedvezőbbek mintha csak az vonatkozna rájuk, amit a Munka Törvénykönyve tartalmaz. Munkahelyi Kollektív Szerződés-kötésre az a szakszervezet jogosult, amelyik az ott dolgozóknak több mint 10 százalékát tömöríti

– mondta Dobrovits Orsolya, a Közszolgálati és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke.

 Borítókép: Festmények a Szépművészeti Múzeum raktárában az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK) a sajtóbemutatón a Városligethez közeli Szabolcs utcában 2020. december 14-én. MTI/Balogh Zoltán