Nők konferenciája

A MaSZSZ Női Tagozata szervezésében, a Munkavállaló Nők XV. konferenciájára – melynek témája nők foglalkoztathatósága –  2015. október 27-én került sor a VDSZ székházban. A rendezvényre több mint kilencvenen regisztráltak előzetesen, moderátor Szabóné Freh Zsuzsa volt.

Kordás László MaSZSZ elnök köszöntője után, első előadóként Hercegh Mária a MaSZSZ Női Tagozatának elnöke emelte ki a Munka Törvénykönyvéből a családos nőket hátrányosan érintő helyek közül a 12, 65, 68, 113, 115, 118, 264-es paragrafusokat.

 

Előadása végén hangsúlyozta, hogy nem pénzkérdés: az esélyteremtés, a megfelelő munkaügyi szabályok meghozatala, az érdemi párbeszéd kialakítása.
A meghívott vendégelőadók egyike Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár volt, aki helyett Fűrész Tünde helyettes államtitkár tartott előadást. Prezentációjából megtudtuk, hogy a kormány „törekszik” és „bevezeti a lehetőségét”, és „megvizsgálja”, és láthattuk azt is, hogy a bemutatott táblázatok, grafikonok alapján mennyire jól állunk EU-s viszonylatban.  Kitért ugyan arra, hogy a kisgyermeknevelők, az egészségügyi alapellátásban és a szociális területen dolgozók „bérét fejlesztették”, de arra a konkrét feltett kérdésre, hogy mennyi is ez a fejlesztett bér, arra nem tudott, vagy nem akart válaszolni, annyi hangzott el, hogy természetesen most nem fog számokat mondani, azt hogy nem megfelelő, azt tudja és vannak előrelépések, az összes többi a gazdaság teljesítményétől függ. És azt sem tudtuk meg pontosan, hogy miért nem emelkedik a családi pótlék, de azt hallhattuk, hogy már a 4. osztályosok is ingyen kapják majd  a tankönyveket.

A következő előadó Fodor Éva, a CEU szakértője azzal kezdte, hogy a mindennapi életben és a kutatásaik területén, nem igazán tapasztalhatók azok a családbarát jelenségek, melyekről a helyettes államtitkár előzőleg beszélt. Rávilágított arra például, hogy valós adatok alapján is csalóka a képet kaphatunk, hiszen az ő kutatásai eredményeik is azt mutatják, hogy nem romlott a nők munkavállalói helyzete a férfiakéhoz képest, sőt az adatok alapján még javulni is látszik. Valójában a nők munkaerőpaci helyzete nem változott, a baj csak az,  viszont, hogy a férfiaké romlott, ezért a nők helyzetének javulása csak látszólagos.
Elhangzott az is, hogy ahol az apák élnek a „szülési szabadság” lehetőségével,  ott a későbbiek során is nagyobb arányban veszik ki  a részüket a gyermeknevelésből. Az az adat megdöbbentő volt, hogy a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatottsági rátája a teljes EU-t figyelembe véve Magyarországon és Csehországban a legrosszabb.

A nők és férfiak keresete közötti különbség ellen alkalmazható innovatív eszközökről dr. Borbély Szilvia, a SZGTI szakértője beszélt. A tények pontos feltárásának akadálya lehet a munkahelyi bértranszparencia hiánya. De az azért tapasztalható, hogy a munkavállalók számára a problémák fontossági sorrendjében elöl helyezkedik el a regionális, közvetlenül ható nehézségek és csak hátul helyezkedik el a nők és férfiak bére közötti különbség – problémakénti – érzékelése.

A kávészünetet követő kerekasztal-beszélgetésben Spieglné Balogh Lívia Vasas alelnök, Nemes Gábor EKSZ elnök, Budai Katalin KASZ alelnök, és Kiss Béla VDSZ alelnök vettek részt. Mindegyikük azt erősítette meg, hogy a régi szakszervezeti szlogenek sajnos érvényesek. Ahhoz hogy eredményt érjenek el a szakszervezetek, ahhoz tudatos tagság kell, a tagoknak egyénileg is tudatos állampolgároknak kell lennünk és az eredmények eléréséhez közös fellépésre van szükség. Hercegh Mária röviden így foglalta össze: Panaszkodásban nagyon aktívak vagyunk, már szinte bérünk sincs, rosszul élünk, de érthetetlen, hogy nem változtatunk.