MIT ÉRT EL A KKDSZ: MÚLT NÉLKÜL NINCS JÖVŐ

Tudtad? A KKDSZ közel 35 éve küzd a közgyűjteményi és közművelődési dolgozókért

Ha a KKDSZ tagja vagy, vagy a belépést fontolgatod, tudnod kell, hogy szakszervezetünk a rendszerváltás kezdete óta védi ágazataink munkavállalóinak érdekeit, emellett szakmai kérdésekben is kiállunk a magyar kulturális intézményrendszer és használói mellett.

1988-1989-ben az addig egységes Közalkalmazottak Szakszervezete közgyűjteményi és közművelődési dolgozó tagjai eredményes bérharcot folytattak és 40 %-os béremelést harcoltak ki a kormányzattól.  A bérfejlesztésben elért sikerek hatására 1989. április 8-án megalakult a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ).

Programjának három lényegi eleme volt: közvetlen munkavállalói érdekvédelem és a szakmai értékvédelem együttes érvényesítése, részvétel az új, független, demokratikus szakszervezeti rendszer létrehozásában és a kulturális közszolgálati alapszolgáltatások (könyvtár, közművelődés, múzeum, levéltár) védelme. E céljaiért szervezetünk azóta is küzd. A KKDSZ alapítótagja volt a közszféra szakszervezeti konföderációjának: a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF).

Az 1990-es években, a közalkalmazotti törvény 1992-es megalkotása után a KKDSZ fellépésére a közszolgálati jogviszony időtartamába beszámításra került a sorkatonai szolgálat, a GYES és GYED időszaka is. 1994 és 1999 között szakszervezetünk határozottan kiállt a közgyűjteményi és közművelődési területet érintő költségvetési megszorítások és intézménybezárások, összevonások ellen: alkotmánybírósági beadványokkal, helyi és országos tiltakozó akciókkal.

A KKDSZ fontos szerepet játszott az ágazataink szakmai működését azóta is átfogóan szabályozó kulturális törvény megszületésében. (1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről)

A KKDSZ és a szakmai szervezetek fellépésére 1999-től a közgyűjtemények szakdolgozó munkavállalói dokumentum (könyv) vásárlási támogatásban és ingyenes múzeumi belépőben részesültek. (Sajnos e támogatásokat azóta megszűntették, de a KKDSZ folyamatosan küzd ezek visszaszerzéséért.)

A KKDSZ 1996-ban létrehozta a KKDSZ Akadémiát, amelynek keretében kulturális menedzser képzést nyújtott a közművelődési és közgyűjteményi dolgozóknak, leendő vezetőknek.

Szakszervezetünknek fontos szerepe volt a 2002-es, 50 %-os közalkalmazotti béremelés kiharcolásában.

Sajnos a romló gazdasági helyzet és a 2000-es évek végi és a 2010-et követő időszak kormányzati politikája miatt jelentősen romlott munkavállalóink bérhelyzete, szakmai függetlensége.

A KKDSZ ezekben a nehéz időkben is hallatta a hangját a kultúra területén dolgozókért. A Magyar Kultúra Napja és a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatához kapcsolódóan több demonstrációt, figyelemfelhívó akciót szerveztünk az elmúlt években. Támogatólag részt vettünk az egészségügyben dolgozók, vagy a pedagógusok demonstrációin.

Természetesen sosem mondtunk le a tárgyalásos megoldásokról sem, amelyekre mindig nyitottak voltunk. A KKDSZ megalakulása óta részt vesz az Országos Érdekegyeztető Tanács, az OKÉT munkájában. A mindenkori kulturális kormányzattal is igyekeztünk kapcsolatokat kialakítani, egyeztetéseket folytatni. Több alkalommal tárgyaltunk a kulturális államtitkárság munkatársaival. Sajnos ágazatunk érdekegyeztető fóruma, a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács összehívására évek óta nem került sor. A KKDSZ részt vesz a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács munkájában. Az önkormányzati fenntartású intézmények esetében alapszervezeti titkáraink a fenntartó önkormányzatokkal folytatnak egyeztetéseket.

2017-ben a KKDSZ határozott fellépésére a tarthatatlan bérhelyzet javítására a kormányzat kulturális ágazati illetménypótlékot vezetett be, amelynek összege a közalkalmazotti pótlékalap összegének 75 %-a volt. Noha az illetmények még ezzel az alacsony összegű pótlékkal sem lettek magasak, ez  átmenetileg javította a helyzetet.

2020 nemcsak a koronavírus világjárvány miatt volt emlékezetes a közgyűjteményi dolgozók számára: a kormányzat az egyeztetésre rendkívül rövid időt, csupán a nagycsütörtöktől húsvét hétfőt követő kedd reggeléig időt engedve küldte meg szakszervezetünknek a terület dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyát megszűntető jogszabálytervezetet. A valódi társadalmi egyeztetést nélkülöző radikális jogfosztás ellen mind idehaza, mind nemzetközi szinten tiltakoztunk, és az egyeztetés elmaradása miatt az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez, az ILO-hoz fordultunk.

A közalkalmazotti jogállás elvételével párhuzamosan a jogalkotók azt ígérték, hogy a kulturális terület dolgozói bére emelkedhet. Ennek ellenére csak egy 6 %-os emelés valósult meg a jogviszonyváltást elfogadóknál, az is késedelemmel és csak szakszervezetünk többszöri nyomásgyakorlása után.

A jogviszonyváltásból adódóan a helyi béralkuk és kollektívszerződések kialakítása egyre fontosabbá vált. Ezek megkötéséhez a KKDSZ szakmai és jogi segítséget nyújt.

2022-ben – hosszú évek minimális keresetnövekedése után – 20 %-os bértömegnövelés történt a kultúra területén. A KKDSZ örömmel fogadta a kormányzati döntést, de továbbra is követeli a bérek reálértékének növelését, megtartását, amire 2023-ban, a rendkívül magas infláció ellenére, egyelőre nem látszik központi kormányzati szándék.

Ahhoz, hogy, ahogy a múltban is, a jövőben is eredményesek lehessünk erős alapszervezetekre, öntudatos tagokra van szükség! Lépje be a szervezetbe, maradj tagunk!

A KKDSZ azon tagjai, akik kiamagasló szakszervezeti tevékenységükkel hozzájárulnak a KKDSZ sikeréhez – külön döntés alapján – Pro Meritis- díjban részesülhetnek. A díj plakettjét Janzer Frigyes Munkácsy Mihály-díjas éremművész, szobrász, érdemes művész készítette és pénzjutalommal jár. Pro Meritis díjat vehetett át 1999. április 8-án Dr. Füköh Levente, Dr. Géczi Lajos, Illyés Katalin, Lángné Nagy Mária, Majorné Pittner Olga, Mihalovits Ervin, Sághi Ilona, Dr. Soós László, Dr. Tatár Józsefné, Dr. Tóth Endre; 2002. szeptember 23-án Vadász János; 2004. április 16-án Cseresznye Gábor, Drucker Tibor, Dr. Huszárné Dr. Berecz Éva, Kary József, Szilágyi Erzsébet, Várady Lászlóné; 2006. március 29-én Gyimesi László; 2009 április 8-án Dr. Bősze Sándor, Engel Tibor, Dr. Falusi Andrea, Horváth Attiláné, Lovas Márton, Dr. Redl Károly; 20014. április 8-án Dudás László, Sass Bálintné, Zentai Zoltánné; 2019. április 9-én Cserhalmi Henriette és Kiss Ernő; 2023. április 13-án Papp Katalin és Prait Zoltánné.

A KKDSZ első huszonöt évéről részletes összefoglaló füzet érhető el honlapunkon, amely 2014-ben jelent meg.