Beszámolók az EPSU által tartott budapesti toborzó-tréningről

A KKDSZ delegálásában tíz fő vehetett részt az EPSU szervezésében Budapesten megtratott tagszervező tréningen 2019. januárjában.
Az eseményről három különböző összefoglaló olvasható:

1

2019. január17-18-án került sor három magyarországi szakszervezet tagjainak közreműködésével (KKDSZ, BDDSZ, HVDSZ 2000) egy olyan toborzási tréningre, amelyet az EPSU, az európai szakszervezeti szövetség szervezett a magyar szakszervezeti tagoknak. A tréningre Budapesten, a patinás Benczúr Hotelben került sor. A két tréningvezető az EPSU képviseletében jelent meg Magyarországon. Elmondták, hogy nem előadást tartanak, és nem mondják meg a magyar szakszervezeteknek, hogy pontosan mit kell vagy kellene tenniük a toborzás folyamatában, erre nincs is lehetőségük.
A tréning elsődleges célja véleményem szerint az volt, hogy feltárásra kerüljenek erősségeink és gyengeségeink, valamint azok a lehetőségek, rejtett zugok, amelyen át megpróbálhatnánk a szakszervezetek lefedettségének, szervezettségének növelésére.

A részt vevő három magyar szakszervezet egymástól erősen eltérő profillal rendelkezik, mégis úgyvélem, hogy a toborzás fontosságát semelyik szakszervezet sem becsülheti le. A tréning során folyamatos csoportmunka folyt, amelyből kíméletlenül felszínre kerültek hiányosságaink és fogyatékosságaink. A külföldi trénerek elmondták,hogy sem Lengyelországban, sem Angliában nem jobb a helyzet, érdekes volt látni, hogy mennyire hasonló problémával küzdenek a lengyel és a magyar szakszervezetek egyaránt.

Számomra az tetszett legjobban, hogy kiemelt figyelem fordult a szakszervezetek belső élete, az egyes intézmények szervezettségének feltárására. Érdekes volt látni, hogy akár egy nagyobb közgyűjteményben milyen gyenge a szervezettségünk, miközben a lehetőség adott volna, csak máshogyan kellene a kollégáink felé fordulni. Talán most, 2019 elején jött el az a pont, amikor a szakszervezetek egyre nagyobb országos ismeretségre tesznek szert, tehát most kell ütni a vasat, most kell próbálkoznunk, hogy a szakszervezeti tagság újra „menő” legyen, és higgyünk abban, hogy szűkebb intézményeinkben igenis növelni tudjuk a szakszervezet befolyását és támogatottságát, ami mindannyink érdeke.

Sóber Péter

2

A képzéssel kapcsolatosan:

Nagyon jól éreztem magam, véleményem szerint nagyon hasznos volt a csapatmunka.

A különböző intézményekből érkezett emberek jobban megismerhették egymást, nem csak, hogy megismerhették egymás gondjait, de pozitív tapasztalatokkal is gazdagodhattunk, valamint fontos információk birtokába juthattunk.

A külföldi előadások is nagyon hasznosak voltak, rávilágítottak néhány jól alkalmazható technikára és arra, hogy milyen fontos dolgokat nem szabad figyelmen kívül hagyni a tagszervező munka során.

Ezen kívül nagyon örültem annak is, hogy az angol nyelvismeretemet bővíthettem.

A szervezők és a tolmácsok professzionalizmusáról sem szabad elfelejtkezni!

Köszönet mindenért!

K. Tímea

3

Mit tanultam az EPSU tréningen?
Egy új hozzáállást.

Nem elég csinálni valami jót/hasznosat a közösség érdekében – azt fel kell használni a tagtoborzásban.

Máshogy: Minden lépésünknek azt a célt (is) kell szolgálnia, hogy új tagokat toborozzunk.

Láthatóvá kell tenni a szakszervezetet, a munkát, amit a közösség érdekében végzünk.

A tagtoborzás kampányok végrehajtásával érhető el. Fel kell építeni a kampányt, aminek a legfőbb követelményei:

I. Stratégia kialakítása

egy meglévő, megoldandó probléma pontos körülírása

a megoldásra váró probléma legyen széles körben érzékelhető (olyan ami mindenkit érint)

mélyen érintse a probléma „elszenvedőit”

növelje a szakszervezet láthatóságát

győzelemmel kecsegtessen

az elérendő cél kerüljön megjelölése

II. Kampányszervezés

cél megjelölése

időkorlát/határidő/részhatáridők meghozatala

a cél legyen mérhető

a cél legyen reális

részidőkben is kerüljön kiértékelésre

„B” terv (ha a cél még sem elérhető, legalább a „B” terv megvalósuljon)

milyen forrásaink vannak? – humán, – anyagi

III. Állapotfelmérés

Hasznos lehet minden alapszervezetnek feltérképeznie saját magát és munkahelyét, például az alábbi szempontok alapján az öt évvel ezelőtti állapot és a jelenlegi állapot összevetésével:

dolgozók létszáma, 5 éve – jelenleg?
szakszervezeti tagok létszáma, 5 éve – jelenleg?
aktív szakszervezeti tagok száma (akik részt vesznek a szakszervezeti megmozdulásokon, eseményeken), 5 éve – jelenleg?
működik-e más (konkurens) szakszervezet az adott területen, 5 éve – jelenleg?
van-e kiszervezett (privatizált) munkafolyamat a cégen belül (pl. takarítás, védelmi szolgálat), 5 éve – jelenleg?
átszervezés, dolgozói létszámcsökkentés, 5 éve – jelenleg?
problémák, 5 éve – jelenleg?
elért eredmények, sikerek, 5 éve – jelenleg?

Új célok megfogalmazását is segíti ez a tisztánlátás.

Domoszlai Krisztina