Tags

Related Posts

Share This

Az államtitkárság elzárkózott az érdekegyeztetéstől

A KKDSZ és az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága között a 2018. január 22-ei petíció átadás eredményeként a parlamenti választások előtt megtartott két tárgyalási forduló eredmény nélkül zárult.

A KKDSZ három fős tárgyalódelegációja (Csóti Csaba, Papp Katalin, dr. Véber János,) február 12-én egy öt pontos tárgyalási javaslattal érkezett a tárgyalások megkezdésére.

A február 12-ei egyeztetésen az államtitkárságot képviselő Závogyán Magdolna, helyettes államtitkár közölte, hogy a parlamenti választások előtt egyértelmű kötelezettségvállalást a béremelés kérdésében az államtitkárság nem tesz. Ezzel szemben a KKDSZ az öt pontos tárgyalási terven túl a kulturális bérpótlék 2018. évi emelésének igényét fogalmazta meg. E kérdésben a tárgyalás során nem közeledtek az álláspontok. (Az államtitkárság a bérpótlék-emelés legkorábbi lehetséges időpontjának 2019. január 1-jét tekinti.)

A további tárgyalás során a KKDSZ és az államtitkárság megállapodott abban, hogy március 5-én újabb tárgyalási fordulót tartanak, a KKDSZ által átadott öt pontos tárgyalási terv alapján arról a kérdésről, hogy milyen módon folytatódjanak a tárgyalások.

Szakmapolitikai szempontból a KKDSZ tárgyalódelegációja feltételezte azt, hogy a parlamenti választások után felálló kormány számra a közszféra rendezetlen bérviszonyai olyan objektív adottságok, melyek nem változnak meg automatikusan egy új kormány beiktatásával, így a szakmai szándékok egyértelművé tételét nem érintik a közpolitikai élet változásai.

A március 5-ei tárgyalás során az öt pontos tárgyalási terv alapján konszenzus alakult ki a bértárgyalások sarokpontjainak tekintetében. A 2018. évi bérpótlék-emelés kapcsán továbbra sem volt egyértelmű elmozdulás az államtitkárság részéről.

Ugyanakkor szóbeli megállapodás született arról, hogy azokban a bértárgyalási kérdésekben, melyekben konszenzus mutatkozott, a KKDSZ és az államtitkárság együttesen ad ki közleményt, rögzítve a későbbi tárgyalások kereteit.

A közlemény első szövegváltozatát az államtitkárság március 7-én juttatta el a KKDSZ tárgyalódelegációjához, melyben a konszenzusos megállapodások közül csak egyet említettek meg. Ezt a KKDSZ tárgyalódelegációja nem fogadta el és még március 7-én új, az összes olyan pontot tartalmazó szövegtervezettel állt elő, amelyben szóban a felek a tárgyalások során egyetértettek.

(Ezt a szövegtervezet itt olvasható el: KKDSZ_javaslata_az_allamtitkársaggal_kozos_nyilatkozatra.)

Az államtitkárság a következő nap folyamán sajnálatosan nem volt partner a szóbeli egyezség ilyen módon történő együttes közzétételében vagy a két változat alapján egy kompromisszumos megoldás megtalálásában. (A KKDSZ által javasolt szövegváltozattal kapcsolatban semmilyen visszajelzés sem érkezett.)

Ezért a KKDSZ tárgyalódelegációja a február-márciusi tárgyalásokat eredménytelennek tekinti, a bérrendezés kérdéseire vonatkozó transzparens szándéknyilatkozat hiányában.

A KKDSZ ezt a szóbeli megállapodást, melyet a fentiekben már említett szövegtervezet ismertet, a továbbiakban önmaga számára viszonyítási pontnak tekinti a 2018. évi bértárgyalások és a bérharc során.

A 2018. április 8-ai választásokat követően a KKDSZ e szövegtervezet tartalmával megegyező követeléssel fordul az új kormányzat illetékes minisztériuma vagy államtitkársága felé.

Egyúttal elindítjuk a tárgyalások miatt eddig késleltetett aktivitás felmérést a szakszervezeti tagok és nem tagok között.

Az aláírásgyűjtés megmutatta, hogy a tárgyalásoktól történő teljes elzárkózás megtörhető, ha kellő erőt mutatunk fel!

Közösen kell megtalálunk a nyomásgyakorlásnak azt a módját, ami nem csak a tárgyalások megindítását, hanem az érdemi, kötelezettségvállalásra alkalmas tárgyalás lefolytatását is kikényszeríti a közgyűjteményi és közművelődési ágazatban dolgozók bérrendezése érdekében.

Az állami költségvetés szerkezete nem zárja ki – konkrét példa is van rá -, hogy egy ágazat esetében akár január 1-jégi visszamenőlegesen biztosítsanak a bérekre többletforrásokat.

A kétfordulós tárgyaláson született szóbeli megegyezés figyelmen kívül hagyása az EMMI részéről, illetve az a tény, hogy e tárgyalásokra is csak az aláírásgyűjtés hatására került sor, megmutatta, hogy  a munkavállalók aktivitására, folyamatos és személyes nyomásgyakorlására van szükség ahhoz, hogy bérrendezésre kerüljön sor.

A KKDSZ a 2018. év folyamán ennek figyelembevételével szervezi meg a további bérharcot!