Tags

Related Posts

Share This

Feltétel Nélküli Alapjövedelem

Alapjövedelem vs. Közmunka gondolatok egy konferencia nyomán

A Feltétel Nélküli Alapjövedelemről, vagy az Alapjövedelemről kevés szó esik a hazai “munkaalapú társadalomban”, annak ellenére, hogy a munkahelyek száma nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában folyamatosan csökken.  Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület szervezésében 2015. november 20-21-én tartottak erről egy rangos nemzetközi konferenciát Budapesten a  Hotel Classic-ban.

Az előadásokat hallgatva némi remény ébredt bennem, hogy egyre többen vagyunk, akik megoldásokat keresünk arra, hogy emberhez méltó módon élhessünk.
A feltétel nélküli alapjövedelem felvetése lehetőséget ad arra, hogy újra gondolhassuk a munka, egyáltalán az emberi lét fogalmát. Akár a feltételhez kötött, akár a feltétel nélküli alapjövedelemről beszéltek az előadók, mindannyian egyetértettek abban, hogy nagy változás ellőtt áll az emberiség és első körben a változást nem a kormányoktól kell várni, hanem az embereket kell rávenni, hogy akarjanak változtatni.
Ehhez sok mindent újra kell értelmezni,  köztük azt is, hogy mit is jelent az a szó, hogy “munka”. Véleményem szerint a szakszervezeteknek a munka fogalmának újragondolásában élen kellene járniuk, hiszen itthon milliós nagyságrendben vannak, akik 8 órás teljes foglalkoztatottként sem keresik meg a létminimumhoz szükséges jövedelmet! Arról nem is beszélve, hogy sokunk munkájának az értéke egyáltalán nem mérhető munkaórákban, óradíjakban.
A beígért hazai egymillió új munkahelyből semmi nem látszik, még úgy sem, hogy a radikálisan “leépített” közszférát megtűzdeli a kormány közmunkásokkal és sajátságos felfogásában kommunikálja azt, hogy mennyi embernek biztosít munkát. Míg a közmunkaprogram meghirdetésekor még  törvény védte a meglévő munkahelyeket, ezt a törvényt csöndben, 2013-ban megváltoztatta a kétharmad, így könnyen előfordulhat – és sajnos elő is fordul – hogy azért veszíti el valaki a közalkalmazotti helyét, mert  a költségvetésnek olcsóbb, ha ebben a speciális formában foglalkoztatják tovább. Ez sem a közmunkásoknak nem jó, sem a közalkalmazottaknak. A KKDSZ érdekvédelmi területén (közgyűjteményekben közművelődési intézményekben) szofisztikáltabban “kulturális közfoglalkoztatottaknak” nevezik őket.
Felháborító ez a kiszolgáltatottsági háló, amit a kormány kivetett, és közel járunk ahhoz, hogy újra bevezetésre kerüljön a hírhedett fogalom: “közveszélyes munkakerülő” . Jogaink között nem szerepel, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér járna, ellenben az az alaptörvényben benne van, hogy: “Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.”

A kiszolgáltatottság tudatos megteremtésével kényszeríteni lehet ma Magyarországon sokakat arra, hogy törődjenek bele, fogadják el az újkori rabszolgaságot. Sőt, lévén, hogy egyes területeken semmilyen munkalehetőség nincs,  semmiféle segély sincs, szerencsétlen emberek tízezrei nem látják, (mondhatnók, nem engedik látniuk ) a fától az erdőt és maguk követelik ! az éhbérrel járó közmunkát.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem vagy Alapjövedelem ezt a kiszolgáltatottságot szüntethetné meg, mégpedig azonnal.

Munkavállalói szempontból, és  szakszervezeti szempontból mindenképpen pozitív hatása lenne, mert azt az (érdekvédelemhez is szükséges) öntudatot adná vissza, hogy a munkavállalók kollektívája egyenrangú fél a munkaadókkal, nota bene az állammal szemben. A teljes kiszolgáltatottságba sodort emberek érdekét védeni szinte lehetetlen, hiszen a kiszolgáltatottság fogalma magában rejti azt is, hogy a kiszolgáltatott, már megadta magát, kiszolgáltatta magát, és ilyen formán már beletörődött abba, hogy egy másik fél – hatalom – “rendelkezik felette”.

Surányi György – aki saját maga határozottan nem híve az alapjövedelemnek – korábban úgy nyilatkozott, hogy saját számításai alapján, az alapjövedelem a mai Magyarországon bevezethető. Igen, a mai Magyarországon, csak szándék kérdése.

A mostani konferencián is felszólaló Pogátsa Zoltán korábban azt írta a vs.hu-nak: ha a 4,348 millió nem dolgozó felnőttel számolunk, és havonta a létminimumot megközelítő 90 ezer forintot adnánk nekik feltétel nélkül, akkor ez a 28,276 milliárdos magyar GDP 16-17 százalékát teszi ki. Ennél már most is több százalékponttal többet költünk szociálpolitikára, márpedig a garantált alapjövedelem a szocpoljuttatások nagy részét kiválthatná. Ráadásul a magyar szocpolköltségvetés 5-6 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól. Gazdaságilag tehát nem jelentene pluszt terhet a költségvetésnek az alapjövedelem bevezetése.

Másokkal együtt Pogátsa Zoltán is, Székely Tamás is elmondták, hogy a jelenlegi extra alacsony bérszínvonal mellet nem lehet és nem is lesz Magyarország gazdaságilag versenyképes.

Tehát a változtatáson mindenképpen gondolkodni kell, most úgy tűnik, hogy a leggyorsabban és a legszélesebb körben pozitív eredményt felmutató lehetséges variáció: az alapjövedelem lehet.

Dobrovits Orsolya

A 24.hu beszámolója az eseményről:

És ki fog dolgozni, ha bevezetik az alapjövedelmet Magyarországon?

A konferencia résztvevőiA konferencia résztvevői

És Finnország

Nem engedik leszegényedni az embert 

http://hvg.hu/gazdasag/20151120_800_euros_finn_alapjovedelem