Visegrád – EPSU kulturális konferencia

Az a KKDSZ szorgalmazta, hogy Magyarországon kerüljön megrendezésre az EPSU regionális, kulturális területen működő szakszervezetinek konferenciája az utoljára 2011-ben Uherské Hradiště–ben megrendezett összejövetel folytatásaként. A Közép-Európai tagszervezetek közül szlovák, cseh, osztrák és magyar résztvevőkkel zajlott Visegrádon 2015. június 2. és 3. között a tanácskozás.  A kétnapos tanácskozásra a visegrádi királyi palotában, a Mátyás Király Múzeumban került sor.

Dr. Josef Krejbych az EPSU regionális főtitkára elmondta, hogy a rétegszervezeti ülésezést az tette indokolttá, hogy ez a szektor egyike azoknak, amelyik leginkább megsínylette a gazdasági válság hatását. Ennek következtében a résztvevő országok mindegyikében – a szakma egészére nézve és a kultúra területén dolgozó munkavállalók számára is hátrányos módon – szerkezetátalakulás ment végbe.

A gazdasági válság és a szerkezetátalakítás együttes negatív hatása a minőségi munka és a szolgáltatások színvonalának csökkenéséhez vezethet. Ez nagy kihívást jelent a területen működő szakszervezeteknek, mert a korábbiaknál is jóval nehezebb körülmények között tevékenykednek.

A konferencia fő témái, a jellemzően alacsony intézményi költségvetés, a kevés fizetés, és a nehezedő munkakörülmények voltak. Mindemellett napirendre került a kollektív tárgyalás szerepe és az új tagok toborzásának kérdése is.

Christine Jakob, EPSU tisztségviselője, aki a helyi és regionális önkormányzatokért felel , nemzetközi összehasonlító előadást tartott, a hazai előadók pedig – Fejes Ildikó, Sárközi Andrea, Csóti Csaba és Földiák András –  a magyarországi múzeumi, könyvtári, levéltári és közművelődési intézményeket mutatták be. Az elfogadhatatlanul alacsony magyar munkabérek – a KJT bértáblájának bemutatása nyomán – meghökkentette nem csak az osztrák, hanem a cseh és szlovák kollégákat is.

A konferenciára meghívást kapott Ovidiu Jurca a budapesti ILO Iroda képviselője, aki nemzetközi kitekintésben tárgyalta a szakszervezeti jogok hatékony alkalmazásának lehetőségét.
Az EPSU konferenciára az ILO meghívását a KKDSZ azért is kezdeményezte, mert a kulturális szakszervezet szisztematikus felmérésbe kezdett annak érdekében, hogy a megvizsgálja, milyen ILO, vagy egyéb, Magyarország által ratifikált, nemzetközi jogszabályokkal ellentétes az a hazai gyakorlat, mely sok esetben lehetetlenné teszi a szakszervezeti érdekvédelmet. A megfelelő érdemi lépések előkészítéséhez a KKDSZ a visegrádi konferencián az ILO Budapesti irodájának képviselőjével, Ovidiu Jurcával megkezdte az egyeztetést.

Kulturális szakszervezetek képviselőiről lévén szó, a konferencia egyik hivatalos napirendi pontjaként – részletes szakmai vezetéssel – sor került a királyi palota megtekintésére is.

A palotaudvaron egy rövid flashmobra is összegyűltek, tiltakozásul a TTIP (Transzaltlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás) ellen. A megállapodás várható negatív hatása miatt, nagy a unióban a társadalmi ellenállás, és több európai kormány sem kívánja aláírni a csatlakozási szerződést. Az EPSU a közszolgáltatások védelmében folyamatosan – így a visegrádi konferencia alatt is – akciókat szervez a TTIP ellen.

A palota vastag falai között a fő téma – továbbra is – a kulturális intézményhálózatok dolgozóinak helyzete volt.

                                             

A konferencia zárásaként közös állásfoglalást adtak ki a résztvevők:

Az EPSU 2015. június 2-4-én tartott regionális konferenciáján megjelent kulturális szakszervezetek képviselői megállapították, hogy a közép-európai régió országainak kulturális ágazataiban a munkavállalókat hátrányos megkülönböztetések érik. A hátrányos megkülönböztetés fokozottan jelentkezik az e területen dolgozók bérezésében. Ezen helyzet oka elsősorban az a politikai és a gazdasági közgondolkodás, amely a kulturális ágazatokban dolgozókat nem tekinti gazdasági értéket teremtőknek. Így a közgondolkodást a politikai hatalom abba az irányba igyekszik befolyásolni, hogy a kulturális intézményrendszer fenntartása indokolatlan és drága. A megjelent szakszervezetei képviselők azonban megfelelő nemzetközi vizsgálatokkal támasztották alá azon véleményüket, hogy ezen állítások egyike sem igaz. A múzeumi, könyvtári, kulturális közösségi és levéltári szolgáltatásokat nem lehet és nem szabad intézményhálózatok nélkül fenntartani. E szakterületek dolgozóinak méltó bérezése az adófizetők pénzéből gazdálkodó állam feladata. A kulturális értékteremtés és a kulturális javak egyenlő hozzáférésének elvét csak a megfelelően képzett és fizetett kulturális közalkalmazottak képesek biztosítani.

Ezért a megjelent szakszervezetek képviselői felszólítják a közép-európai kormányokat, hogy a közös közép-európai kulturális örökségre és hagyományra való tekintettel segítsék elő ennek a térségnek közkultúra területére vonatkozó fejlesztését. Felszólítják őket, hogy a nemzeti kultúrák hagyományait ápoló és örökségét továbbfejlesztő intézményrendszerek dolgozóinak kollektív jogait kollektív szerződésekkel garantálják. Követelik a felső szintű (kormányzati), illetve a közép szintű (területi) érdemi érdekegyeztetés megkezdését, összhangban az ILO alapelveivel, mely a kollektív jogok gyakorlását elengedhetetlennek tekinti a demokratikus jogok gyakorlásához!

Erős nemzeti identitással csak a kultúra fogyasztói rendelkezhetnek. Közép-európai identitás és demokratikus társadalom csak az erős kulturális identitású nemzetek együttműködéseként születhet. Ezért minden közép-európai ország kormányának érdeke a kulturális ellátás területén dolgozók támogatása, anyagi megbecsülésüknek a jelenleginél erőteljesebb megjelenítése, kollektív jogaik garantálása.

Amint a KKDSZ jelszava tartalmazza:

Könyvtár nélkül nincs esélyegyenlőség,
múzeum nélkül nincs nemzeti emlékezet,
levéltár nélkül nincs hiteles nemzeti múlt,
közművelődés nélkül nincs nemzet.

Az állásfoglalás természetesen cseh és angol nyelven is elkészült.
A június 3-i vacsorát egy rövid, dunakanyarbeli hajóút előzte meg.